Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 130 ­a Bp. esküdtbirósági eljárást irt elő, de ennek nyoma ira­tainkban nincsen. •A Horthy-korszakban igen gyakori volt a haladó szellemű sajtótermékek elleni eljárás, a ebben a.budapesti ügyész­ségnek döntő szerep jutott* Jelentőségét még csak növelte az, hogy "az állami rend megóvása végett szükséges sajtó­rendészeti rendelkezésekről" szóló 1938:XVÍII# te. és az ezt végrehajtó 21,80.0/1938. I.M. sz. rendelet /3. §/ a sa j­tórendészeti kötelespéldányok átvételére illetékes ügyész­ségnek a budapesti kir f tábla egész területére és a- külföl­dön előállitott sajtótermékek tekintetében is a bp. kir, ügyészséget tette meg, A sajtóperekben tett vádinditványok hivatkoztak azokra a részekre, amelyek az ügyészség felfogása szerint az eljá­rásra alapot adtak, ezenkivül az iratok mellékleteként magukat a nyomtatványokat /pl. kommunista röpiratokat stb./ is megtaláljuk, így tehát az 1918-1933 közötti sajtóperes anyag a korszak politikai történetének nagybecsű forrása. Itt meg kell jegyezni, hogy a munkásmozgalom története szem­• pontjából jelentős iratokat a levéltár az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének adta át. Bár az 1933 utáni sajtó­peres iratok - a Fővárosi Főügyészség tudomása szerint - a háborua események folytán elpusztulttak, a budapesti tábla területén működő nyomdákról vezetett nyilvántartásból leg­alább ezeknek lényeges adatait követni lehet 1952-ig. Ugyancsak eddig az évig folyamatosak az elnöki iratokban található sajtófelügyeleti /Sf./, az ügyészség sajtóosz­tályának működéséből származó iratok, 2. Sajtóperek iratai 1918-1931,1933 171 csomó Nyomdák nyilvántartása 1910-es évek - 1952 4 csomó Terjedelem: 16,10 ifm, 3, A sajtóperek iratait szabályszerűen iktatták, majd a per befejezése /illetve az eljárás megszüntetése/ után a IV/5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom