Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 128 nak, s egy-egy alcsoportot egy iratboritékba helyezzenek el* sEzért 1910-től kezdve csoportonként külön füzetekben /a 20 D csoportnál kötetekben/ vezették az iktatókönyvet. Mivel a rendelet a mutatókönyv vezetését ötéves évkörökre terjesztette ki, az 1920-1929 közti időből fennmaradt mutatók két évkor anyagát ölelik fel, A rangsorjegyzékek az ügyészség és a letartóztató intézetek szamélyzetének rang szerinti felsorolását adják, a főügyészségnél emiitett adatokkal. Az ügyészség kurrens ügyintézésének dokumentumai az egyes ügyészek által a maguk munkájáról v ez etett áttekintő jegyzékek /Dr. Bernáth István és' egy ismeretlen ügyész könyvei/, kislajstromkönyvek /Dr. Lontay Ervin, Dr. Serly Béla, Dr. Karovszky N., Dr. Bernáth István/ és az utolsó helyen emiitett ügyész kiosztás! könyve. Időben 1948-ig terjednek« A késbesitő- és vétivkönyvek maradványai ugyancsak a mindennapi munkát tükröztetik, történeti becsük nincsen. A letartóztató intézetek fölötti felügyelet Írásos nyomai az ügyészségen vezetett fogolynyilvántartások /a hozzájuk tartozó határidőnaplókkal/, az előzetes letartóztatásokról, a fogháznak adott rendelvényekről, az ügyvédi beszélgetési engedélyekről vezetett, töredékesen fennmaradt könyvek; a büntetésvégjfehajtási feladatokkal függ össze a pénzbüntetések befizetéséről vezetett nyilvántartás. Az ügyészség és a letartóztató intézetek személyzetének létszámáról vezetett kimutatásokat és a személyi táblázatokat annak idején külön tárolták, s ezt gyakorlati szempontból továbbra is megtartottuk. Az ügyészségi ellátmányról és a fogházellátmányról vezetett számadások töredékes anyaga az 1930-as évek gazdálkodására nyújt adatokat. . Az elnöki iratok segédkönyvei hiányosak. Az 1920-1929 közöttieket a mutatókönyvek segitségével lehet kutatni. I