Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 119 4. Kutatásnál a mutatóköhyvekből kell kiindulni, ezek alapján a kérőlapon a fő- és alcsoport jelét, valamint az irattári számot kell megadni. Azokban az években, amelyekből mutató nem maradt fenn, az iktatókönyv vagy az iratjegyzékek áttekintése vezethet nyomra. A fent felsorolt nyilvántartásokat, elvi utasitásokat stb. egyenként át kell nézni, 5. Az iratokat a Fővárosi Főügyészség 1956 elején adtai át a lev élt árnak. 18. A BUDAPESTI KIR, ÜGYÉSZSÉG /194 6-tól:/ BUDAPESTI ÁLLAMÜGYÉSZSÉG IRATAI • ; 1880-1947 /-1952/ Az 1871:XXXIII. te, alapján a pesti /budapesti/ kir. törvényszék mellett kir. ügyészség létesült, melynek működését az 1586/1872. I.M, sz. rendelettel kibocsátott Ügyészségi Utasitás szabályozta, Feladata volt a törvényszék /1895-től a bp, .kir. büntetőtörvényszék/ mellett a vád képviselete, a nyomozás irányítása és a büntetésvégrehajtás /a letartóztató intézetek fölötti felügyelet/. A Bűnvádi perrendtartás életbe lépésétől, I9OO, január 1-től kezdve a kir. ügyészség működésére a 4600/ 1899. I.M. E. sz, rendelet, az Ügyészségi Utasitás /ÜU/ volt irányadó. Tekintettel az 1900 előtti iratok töredékes voltára, alább csak ezt a jogszabályt vesszük tekintetbe. Az ügyészség személyzete megszervezésekor kir. ügyészből és több kir. alügyészből állott, akiket - pályázat utján - az igazságügyminiszte^r nevezett ki. A kezelőszemélyzet kinevezése a bp. kir. főügyész hatáskörébe tartozott. Az 1917:IX, te. 13. §-a az alügyészi állást megszüntette. Az 1920:XX. te. bevezette az egységes birói és ügyészi státust; ezóta a ezerv élén az ügyészségi elnök állott, beosztottai pedig a kir. ügyészi