Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI
19. BUDAPEST FŐVÁROS SZÁMVEVŐSZÉKE« mATAl 4873-1948 (Eíőirat 1822-tŐV ; A főváros háztartásának az ország gazdasági életéhez méri jelentöségét mutatja, hogy a főváros költségvetése- az 1930-as években "az állami költség vetésnek köze]i l/3-A volt A főváros vagyonkezelését az intézmények-üzémék egyre bővülő hálózatának számvitelét törvényhatósági viszonylatban egyedülálló mam'mtitszámvitelnek nevezzűlc A 9000 kötetet meghaladó számviteli könyvek a közigazgatási segédszxjlgálat során létrejött nyilvántartások és íratok leírása* a számvitel sokrétűsége, szerkezeti és szervezeti változásai folytán áttöri eddigi alapleltározásunk kereteit. Jelen ismertetésünk a főváiíosi számvevőségi irattár (kezelöószíáiy) által készített s a továbbiakban ismertetett kötet és csomó szerinti leltári feirójegyzéket (továbbiakban leltárkönyv) veszi alapul a szükséges korrekciókkal Az évtizedes irattári |Nzélögyakorlaton felépült sok szempontból dicséretes leltárkönyv azonban nem a levéltárak nyilvántartási igényével készülhetett el Ugyanis jobbára az ügyvitel és kezelés során már adva volt számvevőségi ügyosztályi anyages oportositás és nem a költségvetés szerkezete az anyag rendezésinek s leltárkönyvének is alapja, A sokrétű, városi számviteli ipatok levéltári leltározásának célkitűzését és leltári módszereit a következőkben jelöljük meg; a leltározás a költségvetésen és annak változásain felépülő, vagyis kellő csoportositásu csomó és kötet-szerinti leltári leirójegyzéken alapulhat A leirój egy zéknek meg kell jdőlnie minden kötetről egykorú megnevezését fajtáját és jellege meghatározását s azt is, hogy a költségvetés mely fejezetére, címére vonatkozik. Ilyen leirójegyzék mellett az alapleltár általános ismertetést és a leirójegyzék fejezeteinek rövid ismertetését adhatja A számvevőség által többéves munkával készüetf. leltári leirójegyzékünk fogyatékosságait ezek szerint kellett alapleltárunkban ki -egészitenünk, A leltári célkitűzése lmek az anyagnyilvántartásnak és felhasználásnak megfelelően áttekintést biztosító összevonásokra, a kutató sokoldalú tájékoztatására kellett még törekednünk Bevezetőnk további részében a számviteli könyvanyag használatához szükséges általános ismertetéseket adunk. Végül megjegyezzük- hogy a főváros számvevősége a többi törvényhatósági megyei és városi számvevőséggel együtt nem nyert államosítást A ífiváros számvitelére, a költségvetés és gazdálkodás rendjére, a fővárosi törvények s ezek végrehajtására kiadott rendelkezések, szabályrendeleiek irányadók, A főváros köl'-sígvetöse - zárszámadása A városok gazdálkodásának, háztartásának s élihez mérten számvitelének is alapja a mindenkori költségvetés* Budapest főváros törvényhatósági bizottsági közgyűlése által megállapított első költségvetése 1874, évre készült Az 1874, évi költségvetés Házipénztár és Latétpénztár részekre tagolódik, A Házipénztár a főváros tulajdonát képező I--VII, számozású pénzalapokat, (községi alap, népoktatás, adósságtftrlesz tési alap, vízvezetéki alap. építési alap. kisajátítási alap kölcsönalap) tartalmazza, A Letcipétizjár I-Vll, számozású és a főváros tulajdonai képező, de meghatározott rendeltetéssel bíró, továbbá a főváros^ törv, hatóság felügyelete alatt álló idegen pénzalapokat és letéteményeket -foglalja, össze*. (Kórházi alapok, szegényalap, dologházi alap, árvaházi alapok,) Alapokon beiül a költségvetés szükséglet és fedezet (azaz kiadás és bevétel) részre tagolva, külön-külön tételszámok folyószámrendjében sorolja fel a bevétel-kiadás előirányzat címének megnevezését és összegét 108
