Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA

- Bl 14. BUDA VÁROS KAMRAI HIVATAIáNAK IRATAI 1687-1873 A városi vagyon- és pénzkezelésre, a pénztári teendők ellátására szolgáló kamarai hivatal a városi főkamarás /Oberkämmerer/ tisztsége körül alakult ki, A török uralom után kezdetben a pénzkezelés, a számadások vezetése a polgármester dolga volt» 1694-ben alkalmazott a város először főkamarást, majd alkamarást is. A városi pénzeket tulajdonképp a főkamarás, illetve a vezetése alatt álló kamarai hivatal, későbbi elnevezéssel a pénztár kezelte. /Oberkammeramt, Stadtkassa/. A városi kamarai hivatal, illetve pénztár rendszerint együtt működött az adópénztárral /adóhivatallal/, a két hivatalnak azonban külön személyzete volt. Az adóbeszedő hivatal által beszedett adókat /államiakat és városiakat/ a városi /kamarai/ bevételekben és kiadásokban is elszámolták, ezeket ugyanis az adóhivatal átadta testvérintézményének, a pénztárnak. A kamarai hivatal rendes személyzete általában egy pénztáros /főkamarás/, egy ellenőr és a segédszemélyzet, A számadások ellenőrzése, felülvizsgálata a 18. és 19. század folyammán a városi tanács megbízásából különböző^ közegek feladata volt, kezdetben az árvaszámtartó, a fertálymesterek, sőt a telekhivatal vezetője is ellenőrizte a számadásokat, majd általában a választó polgárság, a.18. század II. felében pedig külön hivatal, a számvevőség /Buchhaltung/ foglalkozott az ellenőrzéssel. A legfelsőbb ellenőrzés joga a magyar kamaráé, illetve az általa kiküldött királyi biztosoké volt. A számadásokat ezenkívül még a helytartótanács is ellenőrizte. Általában minden városi jövedelem végeredményben a városi pénztár kezelésébe került. Egyes jövedelmek közvetlenül folytak be a pénztárba^ mint pl. a polgárdijak, fürdők bére, városházi boltok bére, malomkaródijak, engedélyek dijai, felvett kölcsönök stb. Egyéb bevételek a városi hivatalok, intézmények, mint pl* az adóhivatal, telekhivatal, vámhivatal, sörház, tizedhivatal, alkamarási hivatal közvetítésivel kerültek gazdálkodásukból fennmaradt tiszta bevételként a városi pénztárba. Az árvavagyont természetesen a város vagyonától függetlenül kezelték, s az árvaalap pénzeit a magyar kamara és a helytartótanács is.ellenőrizte* A kiadások a következők voltak: a tisztviselők fizetése^ állami adók, a sörház, a szegényház, a kórház fenntartására szolgáló összegek, az utcakövezés, a városi építkezések, javitások stb. költségei. Egyes speciális rendeltetésű pénzösszegek kezelésére a 18* század vége felé, s a 19. század folyamán külön pénztárak, pénzalapok keletkeztek, amelyeknek kezelése végeredményben szintén a kamarai hivatal, ill. alkamarai hivatal hatáskörébe tartozott. Igy.pl

. a tüzoltópénztár, a nyugdíjpénztár, a halottaskocsi pénzalapja, különféle alapítványok, alapok pénzei. A

2 alapok kezelésére esetleg külön számadót is álli-