Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
378 A kiadmányok másolati könyve az egyes ügyekben készült kiadmányok másolatát tartalmazza időrendben, végigfutó sorszámok alatt. 4. A mutató kezdőbetünkint előbb a személyneveket, majd a személyekhez nem kapcsolódé tárgyak vezérszavalt sorolja elő szorosabb betűrend nélkül; megadja a rövid tárgyat, a ma már nem létező irattári csomó számát, az irat irattári sorszámát, a tárgyalási jegyzőkönyv megfelelő sorszámát. A kiadmányok másolati könyvére utaló rovat üresen maradt; a megfelelő sorszámú kiadmányra való utalás azonban a kapcsolatos iraton rendszerint megtalálható, A kutatásnak a mutatóból kell kiindulnia; ennek alapján a megfelelő tárgyalási jegyzőkönyv, a megfelelő irat és ennek segítségével a megfelelő kiadmány-másolat is megtalálható«, A városkapitány működéséről átfogó képet a jelentések másolati könyve ad« 5« Az iratokat sorszám, a köteteket a 2* pontban megadott nevük szerint kell kérni« 5« AZ ÓBUDAI ZSIDŐ KÖZSÉG IRATAI 1788-1840 Az Óbudán erőteljesen gyarapodó zsidóság, valószínűleg II. József türelmi rendelete nyomában, igazgatási autonómiát kapott a földesuraságtól. Ettől fogva Óbudán a "keresztény község» mellett »zsidó község" áll fenn, külön elüljárósággal;a zsidó lakosságra kiterjedő igazgatási hatáskörrel. A kőt község a kettejüket érintő ügyekben levelezett egymással. A zsidó község élén a /zsidó/ birő, s a XIX. század első felében két esküdtből és öt ülnökből álló tanács állt; volt azonfelül 24 tagú külső tanácsa a szószóló /Vormund/ elnökletével, s egy hatvanas /kópviselő/-testülete. A türelmi adó beszedését 3 adószedő /Einnehmer/, a rendfenntartás tennivalóit 4 fertálymester /Viertelmeister/ végezte; külön gondviselője volt a zsinagógának és a zsidó szegényintézetnek. Minthogy a zsidók közti jogvitákban a zsidó egyházi felsőség volt illetékes, a zsidó község hatósági funkciói az alsőfoku közigazgatás tennivalóira korlátozódtak. A zsidő község autonómiája 1361-ben ért véget, az önállóságát visszanyert Óbuda egységes mezővárosi szervezetébe való beolvadással« A zsidő község működése nyomán keletkezett iratanyagból csak töredékek maradtak ránk: tanácsülés! jegyzőkönyvek /ie23-183V> kaBa 6*ey83ási jegyzőkönyvek /1809-1840/ és türelmi adó-nyilvántartás /1788-1792/.
