Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA

- 354 . A szőlodézsma-kimutatások évenként készültek« Sorszámok rendjében feltüntetik, hogy melyik szőlősgazdának mennyi bora termett, ebből mennyi esik dézsmába /kilenced és tized fejében/, ennek mekkora váltságösszeg felel meg. 1791-től a kimutatás arról is tájékoztat, hogy ki mikor mennyit fizetett dézsmaváltság fejében, 1829-től a hátralékot is kivetiti; 1810*től a dézsma természetben való lerovására is uíal. A szőlődézsma- stb. váltságról szóló számadások katonai évenként készültek. Először a dézsmaváltság fejében járó összegeket s azok lerovását tüntetik fel személyenként, majd - rendszerint főcímeken belül időrendben - a többi bevételeket. Ezután következnek a kiadások, főcimeken belül ugyancsak időrendben. 1837-től kezdve a számadásmellékletekre is történt hivatkozás. 1854-től kezdve a számadások /1854-1858-ig a budai számvevőség pecsétje alatt átfűzött iveken készitve/ lényegükben pénztári naplóvá alakulnak át, mely időrendben a pénztári melléklet sorszámát, a naplótétel számát, a tárgyat és a bevétel, ill. kiadás összegét közli, s végül évenként összegezést ad a fő bevételi és kiadási eimokről. /Ez az összegezés 1855-ből, majd 1863-tól kezdve hiányzik./ A Contracts-Qassa számadásmellékletei általában évenkénti sorszámok rendjét követik. A mészárszékre vásárolt marhákról készült kimutatás arról tájékoztat időrendben, hogy a község husmérési vállalkozása keretében mikor, kitől, hol tartott vásáron, honnan való s hány ökröt, tehenet, juhot vásároltak, s mennyiért. A mészárszékre kiadott húsról készült kimutatásból egyrészről az tűnik ki, hogy - havonként s azon belül név szerint - kinél hány font marha- ás juhhúst ill. kóser- és tehénhúst mértek, másrészről a levágott ökrök, tehenek, juhok száma. A községi husmérési vállalkozás számadásai /katonai/ évenként s ezen belül főcímenként részletezik a bérbeadott mészárszékeken kimért hűsből, a zsidó-községnek átadott kóser húsból, az aprólékból, faggyúból, bőrből, trágyából származó bevételeket, s az uradalomnak fizetett váltságösszeg, felszerelés, állatvásár lás, fuvar, pásztorok, legények, sakterek bére, rezsi, tőke- és kamattörlesztés cimen adódott kiadásokat. A számadásmellókletek nagyjából évenként vannak csoportosítva. A gabonaőrléssel kapcsolatos kusza feljegyzések az őrölt liszt mennyiségére és a malomvámra utalnak.