Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA

- 15 6. BUDA VÁROS MAGSÁNAK IRATAI 1686 -1873 A város közigazgatásának élén a városi tanács állt«amelynek tagjai voltak a polgármester, a főbíró, a városkapitány és a városi tanácsnokok» A tanács elnöke a polgármester, helyettese a főbiró, vagy pedig a rangban legidősebb tanácsnok /senior/ volt« A város hatósági szervezetét a török hódoltság után először a bécsi udvari kamara irányitása alatt működött budai kamarai inspektorátus, 1690-től kamarai adminisztráció alakította ki, meglehetősen korlátozott hatósági jogkört, működési területet szabva meg a városi tanácsnak* A polgármestert a városi polgárság választotta ugyan, de a kamarai inspektor 3 jelöltje közül« A tanácstagokat ezzel szemben kezdetben a kamarai inspektor nevezte ki« A tanács fő tevékenysége a kamarai adminisztráció« a bécsi kamara és egyéb hatéságok rendeleteinek végrehajtása volt« Buda város önkormányzati jogait, szab« kir. városi kiváltságait a török uralom után az 1703 évi I,ipót-féle diploma, illetve ennek kiegészitésekép az Sleonóra,császárnő által kiadott 1711 évi kiváltságlevél biztosította. S kiváltságok szabályozták a tanács önkormányzati alapon, tehát választás utján való megalakitását és nagy vonalakban egészen 1848-ig, illetve 1873-ig meghatározták a városi tanács m&ködoset« Buda szab. kir« főváros kiváltságai értelmében, mint királyi birtok /peculium regium/ közvetlenül uralkodói fennhatóság alatt állott« AB uralkodó a városi önkormányzat felügyeletét a kormányszékekre, a magyar kancelláriára, a magyar kamarára és a helytartótanácsra bizta. £ kormányszékek fennhatósága alatt állt a város 1867-ig; közben az országos kormányzati változásoknak megfelelően II« József korában a kerületi főispán és alispán, 1848-49-ben a minisztériumok, 1850-től 1860-ig a budai császári kerületi főispán, 1867 után pedig a.' minisztériumok alá tartozott« A felettes hatóságok ellenőrzéssel, /kir. biztosok küldése/ rendeletekkel, továbbá bizonyos döntések jóváhagyásával gyakorolták hatósági jogaikat. Bizonyos tekintetben a városi tanács felettes hatóságai voltak az un. városi önkormányzati testületek, mégpedig 1848-ig a választott polgárság, 1850-1860-ig a községtanács, 1848-49-ben és 1860 után pedig a törvényhatósági bizottság, fi szervek a tisztujitás, a városi igazgatás és gazdálkodás ellenőrzése, javaslatok és vélemények adása, majd főleg a közgyűlés esetében szabályrendeletek alkotása révén nagy befolyást gyakoroltak a tanács működésére, . , A tanács képviselte a várost az egyenrangú hatóságok, a megyék, egyéb városok, földesurak vagy esetleg külföldi hatóságok előtt is. S hatóságokkal vagy személyekkel való érintkezés s az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése a városi tanácsnak általában mindig fontos feladata volt, főleg a város érdekeinek és a városi lakosság érdekeinek védelme szempontjából. Bár a tanács működése a városi közigazgatás egészét felölelte, az igazgatás részfeladatait, főleg pedig szakfeladatait a tanács irányítása mellett városi hivatalok, intézmények, bizottságok vagy egyéb szervek végezték el« így pl, az igazga-