Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
II. PEST SZ.KIR.VÁROS LEVÉLTÁRA
- i -. rendeleteket, valamint a helytartótanácsi és kamarai leiratokat olvasták fel» Azután a biró /később polgármester/ terjesztette elő ügyeit, majd a helyettes birő /később főbiró/ terjesztette elő a törvényszéki tárgyakat, s végül a tanács tagjai tettek agy énként jelentést a végrendeletek felvételéről, a birái végrehajtásokról, a tanácsi megbízásból .történt eljárásokról, s a telekhivatali ingatlan átruházásokról» Lényeges változás 1813-ban "történtétől keadve a üiróaágl ügyaáM* a fS,btrő elnöklete alatt tartott külön városi törvényszék intézte» A tanács Írásbeli ügyeinek intézése a városi kancelláriában folyt» A kancellária élén a syndious /« jegyző, aki 1721-ig egyúttal a város Ügyésze is volt/ állott» Itt őrizték és kezeltek a városi tanács ügyviteli iratait, s vezették a különféle nyilvántartásokat» A tanácsi levéltár legfontosabb sorozatai /Intimát a» Missiles, íestamenta/ már a XVIII» század legelején kialakultak, s lajstromozásuk is folyamatosan történt a kancelláriában, a jegyző, vagy valamelyik kancellista által. 1752-től kezdva az egyik kaneellistát Stadt-Registratorrá nevezték ki» 1755-l?67~ig azonban ezt az állást nem töltötték be» így n&m csoda, hogy Szlávy királyi biztos az 1767* évi vizsgálatkor nagy rendetlenségben találta a levéltárat» Ennek a rendetlenségnek a felszámolását kezdte meg és végezte 6 évig Mayer Mihály Rókus, majd pedig kamarássá történt kinevezése után Wittmässer Tóbiás folytatta a munkát» A Mayer-Wittmässer féle registratio,először a legfontosabb iratsorozat, az Intimata rendezésére és lajstromozására terjedt ki, majd sor került a Missiles, a Relationes, a 5íestamenta et Inventaria, a Processus Oiviles és a Processus Criminales rendezésére és mutatózására is» Az 1780-as években ezek az elmaradott munkák befejeződtek, és az 1788. november 1-én hivatalba lépő első pesti archivarius, Mészáros Perenc József feladata már csak ennek a rendszernek a folytatása volt»- 1786-ban a városi kancelláriában /később iktatóhivatal/ megkezdték az iratok iktatását, s az, elintézett iratokat a levéltárban a kialakult sorozatokba osztották szét és lajstromozták» Bzen a rendszeren az első lényegesebb változás 1814-ben történt, amikor az önálló városi törvényssék megalakulása folytán szükségessé vált a bírósági és ^közigazgatási iratok szétválasztása, külön törvényszéki levéltár szervezése. Az igazgatási iratok levéltári elhelyezésének rendszerén csak 1848-ban : történt változtatás» Ekkor az addigi 3,iratfajták szerint csoportosított ^közigazgatási sorozat helyett 5 uj, tárgy szerint tagolt sorozatot állítottak fel« Ez a rendszer azonban csak két esztendeig volt érvényben. 1850-1856-ig megszüntették a tanácsi iratoknak sorozatokra való bontását és az összes tanácsi, iratokat egy közös sorozatban helyezték el. 1856-tól kezdve azonban ezt az eddig egységesen kezelt tanácsi iratanyagot ismét tagolták; 12 kútfőre.^Az elnöki iratokat Budához hasonlóan a tanácsi állagok közé soroltuk be* Ez a fent ismertetett iratanyag teszi ki a tanácsi levéltár gerincét* Ezenkívül került a városi kancelláriából a levéltárba számos kisebb iratsorozat /állag/, egyrészt ügyviteli iratokból, másrészt különféle nyilvántartásokból.
