Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
II. PEST SZ.KIR.VÁROS LEVÉLTÁRA
/ - 177 BEVEZETÉS A török uralom alól felszabadult Pest városa történetének első évtizedei sokkal szerényebb keretek köpött folytak le t mint a szomszédos Buda városáé* Jóllehet Buda a felszabadító háborúk alatt, éppúgy romhalmazzá vált, mint Pest» azonban a felszabadul láffl/ut^ azonnal az ujszerzeményi területek igazgatási központja és egyúttal katonai erősség is lett* A központi helyzet» a bővebben ad^áó munkaalkalmak és a kamarai, adminisztráció Buda ti már az első évtizedekben jelentős várossá tette, mig Pest ezekben az években szegény és szerény város volt, mert ami hajdan naggyá tettet a kereskedelem, az országos pusztulás következtében, a forgalom hiányában pangot$* Pest városának fejlődése a 2XL1I* sségad ,k"5z®pe, tá|án,, az örökösödési háborúk konjunktúrájának idején kapott lendületet* Ettől, kezdve a taros, egy évszázad alatt rohamos fejlődés során.kereskedelmi, ipari és szellemi téren az ország természetes központjává vált, 1686 után éppen ugy mint Buda, Pest városa fölött is a közvetlen fennhatóságot, a b4dai~ kamarai inspektor /később adminisztrátor/ gyakorolta* 1687* október 6-án neveztek ki elő-; szőr birót a pesti polgárság élére* A városi jogiknak és kiváltságoknak azonban csak igen kis részét gyakorolhatta a polgárság» és éveken keresztül szívós harcot kellett folytatniuk ezeknek ä jogoknak a megszerzéséért* A városi hatóságnak a hatásköre ezekben az években csupán arra korlátozódott, hogy vég^rehajtsa a budai kamarai adminisztráció parancsait» gyakorolja a községi biráskodást, v intézze a város belügyeit és megválaszsza a tisztviselőit* A közvagyon felett azonban nem rendelkezett» mivel a városnak vagyona és jövedelme u^m volt* 1703-ban Buda városával egy időben Pest is kapott privilégiumlevelet, szabad királyi város le'tt, kikerült a bécsi kamara és a kamarai adminisztráció fennhatósága alól» és mint peouliura regium a magyar kamara közvetlen fennhatósága alá került* A várost a privilégiumlevól értelmében a belső tanácsa kormányozta* Hatásköre közigazgatási, igazságszolgáltatási és politikai jogkörökre terjedt ki* A tanáccsal szemben a polgárság» 1705-től kezdve a külső tanács» majd 1731-től kezdve pedig a választott polgárság utján gyakorolta a jogait* Hatáskörébe tartozott az adókulcs megállapítása, a városi * számadások felülvizsgálata» a statútumok hitelesítése és a város' gazdasági ügyeiben a tanács felhívására vélemény adása» A választott polgárság tulajdonképpeni'működését a bizottságokban fejtette ki*, amelyekben a tanács tagjaival közösen működtek a választott polgárságból kiküldött tagok* A város növekedése és ezzel kapcsolatbari az elintézendő ügyek szaporodása következtében a XVXIX-* század elejétől kezdve fokozatosan szükségessé vált bizonyos igazgatási feladatok ellátására külön hivatalok szervezése;*, Már a X71TX* század első felében kialakul a kamarás! hivatal, a telekhivatal, az árhivatal, az adóhivatal, a számvevőség, majd a későbbiek folya-
