Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

/15/ A 240 négyszögöles telket a cég ölenként 20, összesen 4800 forintért vásárolta meg. Az 1882.juh.2-án kötött szerződésben a főváros kötelezte a céget a telek beépítésére, a határidőt 1885-re tűzték ki. Schemberék azonban már 1882-ben használatbavételi engedélyt kértek a már álló épületre. BFL IV.1407/b. VII-4 269/1881. és 50 401/1882.sz.i. /16/ OL Z 40-9-241 .sz.i. (Bauer-jelentés); Gömöri 134. /17/ A Budapesti Lakatos Ipartesület arra akarta kötelezni a céget, hogy lépjen be az ipartestületbe. Schemberéknek e bejelentésre adott válaszából ismerjük a műhely felszereltségi állapotát. A cég arra hivatkozott, hogy telepük gyárnak minősül, s ezért a VII.ker. Elöljárósághoz fellebbezett a belépés ellen. Miután itt elutasították, a fővárosi tanácshoz mint másodfokú iparhatósághoz fordult. A fellebbezést végül a harmadfokú iparhatóság, a kereskedelemügyi miniszter hagyta jóvá. Gyárnak minősül ugyanis a műhely, ha tíznél több munkást foglalkoztat, s legalább egy gőzgépet üzemeltet. A Rottenbiller utcai műhelyben az egy darab gőzgép mellett 2 eszterga-, 4 fúró-, 1 csiszoló-, 1 skála-, 1 gyalugép és 3 darab gyalupad üzemelt.BFL IV.1407/b. 17 155/1890.sz.i. /18/ Megállapításunkat arra alapozzuk, hogy a Schember C. és Fiai és az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár 1882-ben közös levélpapírt használt. A mérleggyár és a vasöntöde szerződésére, s az együttműködés időtartamára nem rendelkezünk adatokkal BFL IV.1407/b. IX.904/1875.rakt.sz. /19/ Uo. 2886/1890.sz.i. /20/ A 2500 négyszögöles telek az 1537. hrsz-on a Hungária út 83-, ma:Róbert Károly krt. 70.sz. /21/ A termelési profilt a cég az új gyárépületre kért használatba vételi engedélyében jelölte meg. BFL IV.1407/b. 12 202/1891., 16 562/1891.sz.i. /22/ A ma is álló főépület első emeletén egy műhely és két raktár kapott helyet. A földszinten két szoba, egy konyha, iroda, három műhely és egy raktár; a pincében két szoba, két raktár és egy istálló volt. A Hungária úti gyártelep kiépülése majdnem 25 évig tartott, bár nagy építkezésekre nem adódott lehetőség. Egy-egy műhely, gépház, kazánház és raktár készült el az I. világháborúig. A körös-körül beépített területen már nem lehetett tovább terjeszkedni. BFL IV.1407/b. 9763/1891; OL Z 40-9-251.sz.i. (Bauer-jelentés) /23/ OL Z 40-9-251.sz.i. (Bauer-jelentés) /24/ Neuberg Gyula gépgyáros feltehetően ugyanazt a szerepet töltötte be, mint korábban Oetl Antal gépgyára; azaz a kovácsoltvas mérlegalkatrészeket szállította a cégnek. /25/ BFL VII.2/e. Társas cégek jegyzéke 108. k. 248.; Egyéni cégek jegyzéke 28. k. 189.