Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

Fuchs Ernő az 1940-es években a saját tulajdonában lévő Fuchs G. Első Magyar Tizedes és Százados Hídmérleggyár Budapest Rt. vállalat vezetésében - a zsidótörvények miatt - közvetlenül nem vett részt. Megélhetését a Schember Magyar Mérleg és Gépgyár Rt-ből származó jövedelme képezte. /84/ A II. világháború éveiben - mint az ország legnagyobb mérleggyára Ők fizették a legmagasabb béreket az iparágban. Az immáron három mérleggyárat egyesítő vállalatnál a munkások létszáma - a katonai behívások következtében 57 és 69 között mozgott; a tanoncok létszáma 21 fő volt. Tizenöt napszámost és három szolgát, illetve altisztet foglalkoztattak. A gyárat két vezető irányította és tizenhárom szakképzett tisztviselőt alkalmaztak. 1942ben még tíz óra volt a napi munkaidő, 1943-ban már csak nyolc. /85/ A hadiesemények következtében a háború utolsó másfél esztendejében a Schember Rt. üzleti tevékenységet nem fejtett ki. Az 1944. év legnagyobb eredményének azt könyvelhették el, hogy sikerült "a törvénytelen kormány nemzetellenes" utasításaival szemben mind az árukészletet, mind a gépi berendezéseket megőrizni, azaz a gyárat a nyilasok nem tudták leszerelni és Nyugatra költöztetni. A Schember Magyar Mérleg és Gépgyár épületeiben, berendezéseiben mindössze 63 525 Ft háborús kár keletkezett, a helyreállítási munkákkal 1946-ban végeztek; a gyár vezetősége és a - már 1945 januárjában megalakult - üzemi bizottság a termelést újból megindította. A részvénytársaság 200 000 Ft-os alaptőkével szerveződött újjá (a 100 000 P alaptőkét számították át). Az igazgatósági elnök és a kereskedelmi igazgató Fuchs Ernő lett, az adminisztrációt és könyvelést Rambauske Vencel vezette. Tevékenységüket ott folytatták, ahol a háború miatt abbahagyták : gyártottak "mindenféle mérleget"; de túlnyomó részben raktári és szekér-hídmérlegeket , valamint vagonmérlegeket. Az új mérlegek előállításán kívül a régiek javításával is foglalkoztak. /86/ A vállalat 1948-ig működött részvénytársasági formában. Ez év április havában államosították, Fuchs Ernőt pedig elbocsátották állásából. /87/ Az államosítással lényegtelenné vált (illetve megszűnt) a két részvénytársaság kapcsolata. Az e kapcsolatot személyében is képviselő Fuchs Ernő nem sokkal azután elhunyt. A gyár 1951 óta Hódmezővásárhelyen termel és 1968-ban a Metripond nevet vette fel.