Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)

lés munkájában folyamatosan rész vett. Baraczka 235. /32/ Spira-Vörös 68. /33/ Török 7, 9, 13, 15. /34/ A kifejezések sejtetésével ellentétben az engedélyezett iparok közé azok tartoztak, amelyek űzése előzetes engedélyezésh

ez kötött volt, míg a korlátozottak azon engedélyezett iparok voltak, ahol az iparűzők számának korlátozása, vagy monopoljog kialakítása nem volt megengedhető. Dőka 138, 140.; Rózsa II. 96, 113-116. /35/ Magyarország 6/1 . 556. /36/ IV.1009/C. l849.(nov.23.) 289. /37/ Az új malom a szieeten a 2.sor 3. helyén állt, értéke 3600 vft volt. IV.1009/C. 62.köt.(Malmok) 25-26. /38/ IV.1009/C. 1850.ápr.22. /39/ A Hengermalom 1838 decemberi alapítása után két évvel, 1841-ben kezdte meg termelését. J.v. Haeufler 252. /40/ Sándor II. 340. /41/ VII.2/e. 697/1876. Az Iparkamara jelentése szerint is 1853-ban kezdte meg működését a Blum-féle gőzmalom, ez azonban tudni véli, hogy első berendezését Russwurm Henrik György szállította, akinek budai műhelye - állítólag - csak 1854-ben alapíttatott. Vö. Sándor II. 355. /42/ Valójában valószínű, hogy malma működése nem volt egészen zavartalan a kezdeti években. Buda város Levéltárából az 1853-1855 közötti évekből nem került elő olyan adat, ami a malom működését bizonyítaná. 1855-ben Blum malomállítási jogot kért Pestre, ebben arra hivatkozva, hogy egy - már álló budai gőzmalmot várásolt meg. Amikor 1857-ben kérte a gyári privilégium Budára, meglévő gőzmalmához történő engedélyezését, 1855-től keltezte budai beruházásainak kezdetét, s amint az ekkori hivatalos jelentés is írja, ma "1856 szeptember 1-jétől kezeltetett." Vö. Sándor II. 343/43/ IV.1324. Lipótváros 403.sz. telek /44/ IV.1303/f. 5169/1855. /45/ IV.1303/f. 6067/1855. /46/ IV.1303/f. 11 342/1855. /47/ IV.1303/f. 15 308/1855.