Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)
Jegyzetek /1/ Lambrecht 34-35. 12/ Török 22. /3/ Ob. /4/ rv.1002/a. 1836. marc.14. 1291.sz. /5/ IV.1002/j. 323/1834. /6/ Mf.A 180-181. Újlaki házassági anyakönyvek, 1834. /7/ IV.1002/j. 323/1834. - Mester jogának megszerzése nem tisztázott. Az 1813-as céhreform után az ún.tanácsi mesterjog könnyebben megszerezhető volt a céhesnél. A céhek remeklési feladataival, s a 24 életévben meghatározott felnőtt korral szemben a tanács csak az előírt tanulmányok igazolásához, s a 20. év betöltéséhez ragaszkodott, s ráadásul a vándorkönyv helyett gyakran megelégedtek formális igazolások bemutatásával. Nem zárhatjuk ki, hogy Blum esetében is hasonlóan jártak el. Blum és felesége családi kapcsolataiba - az írásban szereplő fontosabb személyek feltűntetésével - bepillantást enged az I.tábla. /8/ Az iparjogok eladhatóságát még az Ideiglenes Utasítás (ún.Iparrendtartás, 1851) sem szűntette meg. Rózsa II. 96; Dóka 104. /9/ Az eredeti polgárkönyben és - az ennek alapján készült - IllyefalviPallosban tévesen Blum Jakabnak, míg a polgárkönyv névmutatójában helyesen jegyezve. - A polgárjogért - mesterként - 12 ft-ot fizetett, ezen felül "önkéntes" díjakként ugyanennyit a női kórházi alapnak, 8 ft-ot a tűzvészi pénztárba és 4-et az elszegényedett polgárok javára. - IV.1002/m.; Illyefalvi-Pallos; Schmall 1.47. /10/ Dóka 107. /11/ IV.1002/a. 1836.év 5704, 5786, és 1838.év 4895.sz.; IY.1002/p. 11.284. (Knotz Márton és Barbara hagyatéka) /12/ IV.1009/C. 62.köt. (Malmok, 1807-1850) /13/ IV.1005/C. Víziváros és Újlak, 1835. /14/ A betáblázásokról részletes kimutatást közlünk a II/A-B.táblán. IV.1009/m.; IV.1324. /15/ IV.1009/d. 571. (1839. dec.6.)
