Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)

1875-ben - az ekkor már hitelbanki tulajdonban lévő - malom 2 további gőzgéppel rendelkezett (közülük az egyik szintén Woolf-Corliss típusú, s e két gép együttes teljesítménye 430 lóerő volt), s ezzel, változatlan munkáslétszám mellett is 70Q 000 vámnázsára nőtt a teljesítménye. /119/ A gőzmalom működése Az 1865. év rendkívül jó gabonatermését az évtized végén kedvezőtlenebb terméseredmények váltották fel. A porosz-francia háború után 1871-ben az aratás is rosszul sikerült, majd egyre ínségesebb terméseredmények születtek, s folyamatosan nőtt a gabona ára. Ugyanígy kedvezőtlenül befolyásolta a malomipar fejlődését a szén és a fuvarköltségek egyre emelkedő ára is. /120/ "A rossz terméseredmények sorozatának nagy hatása volt az egész ország gazdasági életére. A legfejlettebb ipar, a malomipar kiviteli forgalma 1871-1873-ig 46,4 millió ft-ról 18,1 millió ft-ra csökkent."/121/ 1870-ben Pest-Budán 14 gőzmalom volt. Ekkorra a nagymalomiparnak a kisiparival szembeni vetélkedése lezárult, s kíméletlen harc indult meg a nyersanyag beszerzéséért éppúgy, mint az értékesítésért. "A magyarországi gőzmalmok őrleményei, s különösen lisztje kitűnő, s a külföldön is megállja a versenyt. Gyártmányaiknak mintegy 2/3-át a magyar-osztrák monarchiában adják el, 1/3-át pedig kiviteli forgalomba hozzák. Külországi főpiacok: Anglia, Brazília, Hollandia, Németország, de a magyarországi lisztet Franciaországba, Svájcba, Egyiptomba és Indiába is szállítják. A 3 év óta kedvezőtlen aratási viszonyok, s a gabonának drágasága, a drága kőszén és munkaerő, s a magas kamatláb zsibbasztólag hatottak a malomiparra, úgyhogy a múlt években a gőzmalmok nem dolgozhattak teljes erővel, s üzletük általában pangásnak indult." /122/ A részvénytársaság átvette Blum malomkőgyártási vállalkozását is: francia mintára készült malomköveik egyaránt alkalmasak finom- (mű-) és síma- (paraszt)őrlésre. /123/ Az ilyen köveket eredetileg Franciaországból hozatták be, s csak később jöttek rá, hogy a mintájukra gyártott hazaiak némely őrlésre még alkalmasabbak. A megnövekedett igények miatt sokfelé kísérleteztek a malomkövek több darabból való összeállításával, vagyis a Lafertékövek utánzásával. "A főváros környéke az ilyen köveknek nyersanyagot is szolgáltat, a budai, vagy Blum-féle köveket. Ezek egy ideig igen kedveltek voltak, de mióta a nyers törtkő csekélyebb minőségű, kevésbé keresettek." /124/ Növelte az üzlet hasznát, hogy 1870-ben a tanács a budai utcák befedését a Társulat farkasvölgyi kőbányájában keletkezett, s e célra teljesen alkalmas hulladékból kívánta fedezni, amiért - a megegyezés szerint - köblönként 6 ft-ot fizettek. /125/ E vállalkozást 1879-ben átadták a Geittner és Rausch-cégnek, akik alapításuk, 1868 óta kifejezetten csak Laferté-köveket