Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

A fontosabb mértékegységek és a korszakban használt hivatalos pénzek.

MÉRTÉKEGYSÉGEK Az alábbi kimutatásban az egyes mértékegységek közötti belső összefüggéseket , kapcsolatokat igyekeztünk kimutatni. A metrikus rendszerben lévő adatok tájékoztató jellegűek: tekintettel arra, hogy egységes szabályozás nem volt, igen sok helyi eltérést lehet kimutatni a mértékek helyi használatában (pl. 1 debreceni "nagy akó"= 100 icce, kb.84 liter). A bizonytalanságot növeli, hogy a nyomtatásban megjelent korabeli kereskedői, stb. kézikönyvek adatai is ellentmondóak, pontatlanok. A táblázatokban csak a Pest-Budán is egyik leginkább használatban volt bécsi mértékeket szerepeltetjük, esetlegesen felvéve egyéb adatokat és a német neveket is, Összehasonlítás céljául. (A bécsiek mellett leggyakrabban a pozsonyi mértékeket használták e városokban, a helyieket - pesti és budai - ekkor már hivatalos üzletek során nem alkalmazták.) Az áttekinthetőség kedvéért igyekeztünk a túl nagy számokat elkerülni: ezek a feltüntetett arányok ismeretében kiszámíthatók. Hosszmértékek magyar posta bécsi metrikus mérföld öl láb hüvelyk vonás pont rendszer (Meile) (Klafter)(Fuss) (Zoll) (Linie)(Punkt) (Schuh) Î 8,3536 km 1 4000 7,5859 km 16 72 864 1,8947 m 1 12 144 0,3161 m 1 12 144 2,6341 cm 1 12 0,2195 cm a) Más néven osztrák mérföld. A méterárunál használt hosszmértékek: bécsi pozsonyi budai erdélyi metrikus rendszer rőf (Elle) metrikus rendszer 0,7162 0,7533 0,8000 1,0000 1 ,00 1,0518 1,1170 1,3962 0,9507 1,00 1,0619 1,3275 0,8952 0,9416 1,00 1,2500 55,65 cm 58,53 cm 62,16 cm 77,70 cm Faragó Tamás és Gajáry István összeállítása a "Pest-budai árvíz 1838" című kötetben (Bp. 1988) jelent meg, s ezt - Faragó Tamás hozzájárulásával, jelen kötet használatának elősegítésére - Gajáry István dolgozta át.