Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).
Jegyzetek /1/ A pénzre szóló utalványok oly módon keletkeztek, hogy a vásárra induló kereskedő veszélyesnek tartván pénzt magával vinni, pénzét saját városában egy pénzváltónál letétbe helyezte s ezért olyan utalványt kapott, melyet a vásáron működő pénzváltó hajlandó volt beváltani, illetve amelyet a vásáron pénz helyett elfogadtak. /2/ A világkereskedelem kifejlődésével egyes világvárosok tőzsdéi kiemelkedő szerepre tesznek szert bizonyos árucikkek illetve cikkcsoportok forgalmában s az ott kialakult árak meghatározó szerepet játszanak ezen árucikkek világpiaci árának alakulása szempontjából. így például a londoni és New York-i tőzsde központi szerepet játszik a szines- és nemesfémek, a gumi, a cukor, a kakaó nemzetközi forgalmában; a New York-i tőzsde emellett a gyapot és kávékereskedelemben is, Chicago, Winnipeg, Liverpool tőzsdéi a legjelentősebb gabonatőzsdék, a gumikereskedelemben fontos szerepet játszik Amsterdam és Singapore, a cukorkereskedelemben Amsterdam stb. /3/ Finánctőke 189. /4/ Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tőzsde "hivatalos" célkitűzéseként ne a közérdek megvalósítását és ehhez hasonló magasztos eszméket jelölnének meg. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde alapszabálya szerint például a tőzsde célja: "megkönnyíteni és szabályozni a kereskedelmi forgalmat mindennemű árukban, értékpapírokban, váltókban, ércpénznemekben és nemes fémekben." (Kallós 28.) /5/ Révai nagylexikon XVIII.k. Budapest 1925- 443. /6/ Fináhctőke 237. II/ Az értékkülönbözet megszerzésének speciális módjával van dolgunk az arbitrage—ügyletek esetében, amikor a spekuláns az egyik tőzsdén vásárolt árut egy másik tőzsdén azonnal drágábban adja tovább. Ez elsősorban a nagyspekulánsok területe, hiszen ehhez gyors tájékozódás, cselekvés, s nem utolsó sorban megfelelő ügynökhálózat szükséges. /8/ Tőzsdei Kurir, 1936.febr.28. 2. /9/ Marx-Engels 318. /10/ Uo. 251-252. /11/ Uo. 250. /12/ Marx 49-50
