Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

Amit prófétánk jósolt, valóban nem következett be. Gyakori eset ez és nem is olyan rettenetes. Sokkal rosszabb, hogy amit jósolt, nem is következhetett .volna be, mert a priori lehetetlenség, tehát ostobaság. Még rosszabb azonban az, hogy állítása szerint az, "állam érdeke az árfolyamok emelkedése és kilátásba helyezte az állam-közbelépését ebben az értelemben... Hogy állásának tekintélyével olyan szerencsétlen flótásokat, akik már egyszer ráfizettek a belső értékbe vetett hitükre, arra biztatott, hogy újra beszálljanak és azt a hitet keltette, mintha állami beavatkozás várható volna és mikor további veszteségek érték a benne bízókat, mitsem törődött már ügyükkel - mindenesetre jellemző színben tüntati fel a próféta felelősségérzését." . Á "stopkurzusok" megszüntetése-1947 októberében 8-10 %-os árfolyamemelkedést eredményezett, de ézt az irányzatot megváltoztatta a bankok államosításáról . szóló törvényjavaslat benyújtása. Az erre vonatkozó 1947:XXX.tc. és a végrehajtására kiadott 5247/1947.PM.sz. rendelet alapján a tőzsdetanács 1947.

dec.4-én 2726/T.1947.sz. határozatával elrendelte az MNB részvényei forgalmának felfüggesztését is. "Ez a körülmény döntő hatással vágta el az értékpapírok iránt még megmaradt kevés érdeklődés utolsó gyökérszálait is. - olvashatjuk a tőzsdetanácsnak az 1948. évi közgyűlésre benyújtott jelentésében - Ennek megnyilvánulásaként az értéktőzsdei árszint december 1. és 31• között a megszokottnál is meredekebb szögben esett lefelé és végül az év utolsó napján az 1946.

dec.2-i nyitóárfolyamhoz mérten 20,5 %-nál tartott..." /59/ Ezzel összhangban a Pesti Tőzsde 1947.nov.28-i számában "Egy forintos részvények a tőzsdén" című tudósítás olvasható, melyből kitűnően a Magyar Nemzeti Bank részvényei 25, az Első Budapesti Gőzmalom részvényei 2,9, a Borsodi Szénbányák és a Magyar Asphalt Rt. részvényei 1 Ft-os áron vásárolhatók. 1948 elején a folyamat továbbhaladt. "300 000 forint támogatást kért az agonizáló tőzsde" - közölte a Szabadság 1948.febr.l8-i száma. "Hónapok óta már csak 45-50 látogató lézeng a tőzsde hatalmas csarnokában. A népgazdálkodás és a hároméves terv megölte a spekulációt, a forgalom összezsugorodott. "Erinek folytán a tőzsde bevételei jelentősen csökkentek, s a költségvetési *hiány fedezetére kérték az állami támogatást, "...a GF természetesen elutasította a vezetőség kérését. A demokrácia nem hajlandó eltartani az agonizáló' tőzsdét

, mely kísérletet sem tett, hogy bekapcsolódjék az újjáépítésbe és alkalmazkodjék a hároméves terv szelleméhez." Miután*az országgyűlés 1948.febr.6-án elfogadta a bauxit- és 'az alumíniumipar államosításáról szóló törvényt, febr.26-án a Pesti Tőzsde "320 forintról 15 forintra esett le a-Bauxit árfolyama" címmel közölt tudósítást a tőzsdéről, s megállapítja,, hogy ezzel a legnagyobb forgalmat és a legnagyobb karriert befutott részvény jutott pályafutása végére, hogy ápr.18-ig a többi államosított vállalat részvényeivel együtt beszolgáltatásra kerüljön a PK-nál. Márc.5-én a Szabad Szó közölt "orvosi kommünikét": "A spekuláció középpontja és legfőbb irányító szerve a stabilizáció után a gazdálkodás tervszerüsítésével kezdett sorvadni és feleslegessé válni. A szabadverseny dolgozóellenes harcának vezérkara egyre kisebb területre szorul és ma már világos, hogy rövid időn belül felszámolódik. Úgy látszik minden kényszerszabály nélkül, mert az üzlettelenség folytán, a spekuláció visszaszorítása