Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

ciók elburjánzásának.'' /51/ Az előterjesztés az utolsó ponttal kapcsolatban rámutatott arra, hogy az értéktőzsde megnyitása annál kívánatosabb, mert a zugforgalomból eredő hátrányok veszélye nem elhanyagolható akkor, amikor a piacon fokozatos áremelkedés tapasztalható, mely szoros összefüggésben áll az MNB mérlegének újraértékelésével, amelynek során a bank részvényeinek névértéke jóval az értékpapírpiaci árszínvonalon felül állapított meg, annak megfelelően, hogy a korábbi 30 millió P alaptőkét 120 millió Ft-ban határozták meg, s így természetes tehát, hogy az MNB részvényeinek árfolyama közeledik a névértékhez. Ez az árfolyamemelkedés - miután a piac a többi vállalat mérlegeinek újraértékelésétől hasonló eredményt vár - az egyéb értékpapírok vonalán is észlelhető, annál is inkább, mert a stabilizációt követő időszakban a rendkívüli pénszűke miatt az értékpapírok árszínvonala igen nyomott volt. Az értékpapírok árfolyamának emelkedése - hangsúlyozta az előterjesztés - a stabilizáció szempontjából is inkább kedvező, mint aggasztó, mert a forint iránti bizalmat tükrözi. Az előterjesztés kitért arra a kérdésre is, hogy a hivatalos értéküzleti forgalom nyitassék-e meg, avagy a pénzügyminiszter által eredetileg ajánlott - egy-két hónapi átmeneti ideig tartó - félhivatalos magánforgalom, amelyben csak korlátozott számú hatóságilag kijelölt tőzsdetag vehetne részt? Az eltelt időszakban az értékpapír-revízió már meglehetősen előrehaladt , s így elég nagyszámú értékpapír van forgalomban, tehát az erre vonatkozó korábbi aggály hatályát vesztette. Ennek alapján a pénzügyminiszter is a teljes tőzsdetagság részvétele mellett van, annál is inkább, mert a korlátozott forgalomból kizárt tőzsdetagok a nem ellenőrizhető zugpiacon bonyolítanák le meg nem engedett ügyleteiket, s emellett a nagyobb létszám kisebb lehetőséget nyújt az összejátszásokra, a forgalom mesterséges irányba történő befolyásolására. Ennek megfelelően a tőzsde autonómiáját nem érintő következő kikötésekkel engedélyeztetik az értéktőzsdei hivatalos forgalom megnyitása: "a) a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által kinevezett miniszteri tőzsdebiztos(ok) mellett a Tőzsde ellenőrzésében a pénzügyminiszter által kiküldött megfigyelő is részt vesz, aki a tőzsde valamennyi testületi szervének, így a fegyelmi szervek ülésein is résztvesz; b) a tőzsde-szabályok ellen vétő tőzsdetagok ellen a tőzsdebiztoson kívül a pénzügyminiszteri kiküldött kezdeményezésére is meg kell indítani és sürgősen le kell folytatni az eljárást; c) A Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ megbízottai, mint a tőzsdetanács által is megbízott tőzsdetanácsosok állandó ellenőrzést gyakorolnak az értékpapírpiacon és az árjegyzőtitkár működése felett is (akinél az ügyletkötést be kell jelenteni), és szükség esetén annak meghallgatása után intézkedhetnek a további forgalomnak és árjegyzésnek valamely értékpapírban való felfüggesztése iránt is; d) Az árjegyző bizottságban résztvesz a pénzügyminiszter, valamint a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ megbízottja. Az árjegyzés ellen észrevételeket tehetnek, amely esetben a tőzsdebiztos vétójogával élhet; e) Az iparjogosítványos tőzsdetagok kötelesek magukat a Giro- és Pénztáregyletbe felvétetni. Ez azért fontos, mert a Giroban minden ügyletkötés