Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

Sándor ügyvezető alelnök mondotta - "ehhez ismerni kellene a rendőrség minden adatát", s javasolta a tőzsdetanács összehívását állásfoglalás végett. /44/ A tőzsdetanács 1945.nov.21-i ülésén Taubner Vilmos az igazgató bizottság határozata alapján javasolta a tanácsnak, hogy felirattal forduljon a miniszterhez a tőzsdét ért támadások, s az értéktőzsde megnyitása tárgyában. "A bűnös bűnhődjék - mondotta -, de nem szabad a tömeg szenvedélyének prédájául odadobni egy régi, kötelességét híven teljesítő intézményt... Van tisztességes ember és van olyan, aki nem az, a megtévesztettek azonban egyesek bűneiért az egész közö'sséget akarják felelőssé tenni...A tőzsdén a gazdasági szervezet vére fut át. Innen van az, hogy a tőzsdetanács magában foglalja gazdasági életünk előkelőségeit, tudósait, orvosait...Nem lehet lemondani ennek az intézménynek a munkájáról. Működésében nem szabad megzavarni, mert a vérkeringés zavarai visszahatnak az egész szervezet működésére..." /45/ A tanács a javaslatot elfogadta, s felhatalmazta az elnökséget a miniszterhez intézendő felirat megszerkesztésére. A miniszterhez átadott feliratot az igazgató bizottság 1945.nov.28-i ülésén olvasták fel. Eszerint kérdésük lényege az, "hogy a tőzsde intézményét s ezzel a tőzsde vezetőségét a Miniszter úr, mint a tőzsde felettes hatósága a jövőben védelmezze meg mindazon igaztalan és gyakran politikai okokból felnagyított és még többször valótlan tényállásra felépítettt támadásoktól , amelyek a vezetőségnek és a tanácsnak lemondását tennék normális körülmények között indokolttá..." /46/ A felterjesztésből kitűnően a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt körülbelül hetven tőzsdetag ellen indult eljárás, de - olvasható a felterjesztésben - "minden foglalkozási ágban akadnak olyanok, akik a törvényes rendelkezéseken túlteszik magukat...."/47/ A felterjesztés végén kérésüket megismételve azt a kívánságukat juttatták kifejezésre, hogy ennek nyomán a miniszter helyezze hatályon kívül a nov.9-i leiratban foglalt rendelkezését. Ezt követően néhány hónapos nyugalmi állapot következett, amikor a tőzsde'vezetősége sem forszírozta különösebben az értéktőzsde megnyitását. Az igazgató bizottság 1946.ápr.30-i ülésén a tőzsdetanács elnöke tájékoztatja a bizottságot arról, hogy az értéktőzsde megnyitására vonatkozó iratok a Gazdasági Főtanács előtt fekszenek, s közli azt a bizalmas értesülését, hogy a GF-ben is vannak a megnyitásnak ellenzői, mindenekelőtt a kommunista párt részéről. Annak az állásfoglalásnak megfelelően, hogy nyilatkozattételre kell bírni a minisztert, a tőzsdetanács aznapi ülésén újabb felirattervezetet vitatnak meg és fogadnak el, amit 1946.máj.4-én át is adnak. A felirat három fő érvet hangsúlyoz: 1. ) "Ahol magángazdaság létezik, ott a gazdasági élet a tőzsdei értékpapírforgalmat nem nélkülözheti. Nálunk is az ország gazdasági és pénzügyi helyreállítása csak úgy folytatható és fejezhető be, ha az iparvállalatok, közlekedési vállalatok, pénzintézetek az újjáépítési munkájukhoz szükséges anyagi hozzájárulást nem a pénzügyi kormányzattól, hanem az alaptőkeemelések útján az értéktőzsdei forgalomban a magántőkétől szerzik be." 2. ) "Kétségtelen, hogy az ország gazdasági és pénzügyi talpraállításához külföldről jövő segítségre is szükségünk van, márpedig nyersanyag és va-