Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
A Bona–Bucchia Társaság története - A társaság budai működése és felszámolása
47 tában a raguzai kereskedőtársaságok alapító szerződései sokszor kifejezetten tiltották a törököknek való hitelezést. A jelek szerint a piac törvényszerűségei másképpen működtek, hiszen szinte valamennyi raguzai kereskedő üzleti kapcsolatba került a hódítók képviselőivel.144 Bucchia végrendeletében egyenesen a velük való kölcsönügyleteinek tulajdonította a társaság tetemes bevételeit. A muszlim hitelezők és adósok csoportjai között néhány alapvető különbséget regisztrálhatunk. A hitelezők esetében a számadáskönyv nem jelöli a származási helyet, ezek túlnyomó többsége tehát budai és pesti illetőségű lehetett. Egy részük - a budai mufti kivételével - a vilájetközpont közép- és alsó szintű tisztviselői közül került ki: kethüdák, vojvodák, csausok, de találunk egy kullukcsit, egy veznedárt és egy tezke- redzsit is. A többiek a budai helyőrségben szolgáló katonák: egy szpáhi és janicsárok voltak. Egészen más jellegű társaság az adósok köre, ők sokkal előkelőbb és területileg is nagyobb sugarú kört alkotnak. A csoport élén a hódoltsági közigazgatás elitje áll: a temesvári pasa és hat szandzsákbég. A pasától és a modavai bégtől Zamagnának nem sikerült pénzhez jutnia, de a fehérvári, szekszárdi, szigeti és nógrádi bégeket - részben legalábbis - fizetésre tudta kényszeríteni. Ezek a főtisztviselők a hosszú török háború kitörése előtti utolsó „békeidőszak” béggenerációjához tartoztak, ahogyan a krónikás, Ibrahim Pecseví jellemezte egyiküket: régi vitézek közül való, századának tudós és jeles embere.143 146 Őket is, akárcsak annyi minden mást, a nagy háború szele sodorta el. Iszhák fehérvári bég Esztergom ostrománál esett el 1594-ben,14h a Szokollu-klánhoz tartozó Kara Ali szigeti bég egy évvel később ugyancsak Esztergomnál, már esztergomi bégként halt hősi halált,147 148 Mehmed bég Karafeli nógrádi béget pedig a vár feladása után végezték ki.14s A másik nógrádi, korábban valószínűleg szerémi bégről, Zülfi- kárról csak egyetlen adatunk maradt fenn,149 * és Mehmed Topalovic szekszárdi bégről sem tudunk közelebbit. Az adósok másik csoportját a hódoltsági tartományi igazgatás második vonala és a különböző beosztású végvári katonák alkotják. Valószínűleg fontos személyek lehetettek az a vojvoda, csausz és kethüda, akiket a számadáskönyv Üvejsz pasa, Szinán pasa vagy a közelebbről nem ismert Ahmed bég embereként határoz meg. Az öt fehérvári tiszt (egy alajbég, egy szpáhi és három aga) a szandzsákbéggel kiegészülve jelentős fehérvári üzleti érdekeltségre enged következtetni. Ebbe a katonai rétegbe tartozik egy (minden bizonnyal budai) udvari szpáhi, négy janicsár és 144 Molnár: Katolikus missziók i. m. [mint 9. j.] 62. p. 145 Ezt Mehmed bég Karafeli nógrádi szandzságbégről írta: Török történetírók III. (1566-1659). Ford. Karácson Imre. Sajtó alá rendezte Szekfű Gyula. Budapest, 1916. 102. p. 146 Vass Előd: Források a székesfehérvári szandzsákság történetéhez 1543-1688. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (1989) 69-200., 76. p.; Cafer Iyani: Tevarih-i Cedid-i Vilayet-i Üngürüs. Osmanli-Macar Mücadelesi Tarihi 1585-1595. Ház. Mehmet KiriscioCilu. Istanbul, 2001. 70. p. 147 Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. 174.; Dávid Géza: Szigetvár 16. századi bégjei. In: UÖ: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok. Budapest, 2005. 277-300., 293. p. 148 Török történetírók i. m. [mint 145. j.] III. 212. p. (Kjátib Cselebi). 149 Velics László - Kämmerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek 1—11. Budapest, 1886-1890.. II. 683. p.
