A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai

ben évente ismétlődő bejegyzések szerint fizetési kötelezettségét 1524-ig bezárólag rendszeresen teljesítette.

64 Végül az 1510 körül készült dézsmajegyzékben a furcsa Savor, vagy Saoor Tamás néven felírt személy nem más, mint a számadáskönyv Thomas Schauer mészárosa, ugyancsak esküdt polgár, amiről a neve mellé gyakran kitett „herr" szócska és egyéb okleveles források is tanúskodnak.

65 Lakóhelyeként a Szt. Mihály kápolna mellett kifejezést jegyezték fel. A kápolna pontos helye sajnos nem ismert, de az tudható hogy a váralján, a hegyoldalban, a Boldogasszony plébániatemplom temetőjében emelkedett, tehát valahol a mai Halászbástya alatt. Összefoglalva tehát eddigi ismereteinket, a két dézsmajegyzék segítségével számba vehettük tizenkilenc mester háztulajdonát, amelyek közül tizenöt a Mészáros utcában emelkedett, további négyről pedig különféle helymegjelöléseket olvashattunk: a Csűr mellett, a Szt. János fürdő mellett, a Hosszú utcában a Szt Péternél, illetve a Szt. Mihály mellett. Pusztán az okleveles forrásokból jóval szerényebb képet kapnánk, azonban a két jegyzék ismeretében az oklevelek hasznosan kiegészítik ismereteinket. 1504-ben Hans Arnold budai esküdt eladta a Német Mészárosok utcájában álló házát a céh számadáskönyvéből ismert Wolfgang Schuss mészárosnak és feleségének, Katherinának 140 fl-ért. A ház után évente 1 fl járadékot kellett fizetni a Szt. Pál utcában lévő szegényháznak. A szomszédok Paul Langenberger gazdag posztónyírő és a számadáskönyvből szintén ismert Jakab mészáros voltak, a házzal szemben pedig Cserbokor István és Wolfgang (a céhkönyvben többet is ismerünk: Feiertag?, Romauer?, Samperei?, Schreiber?, Schuss?, Tibolt?,) mészárosok laktak.

67 Wolfgang Schuss 1501 és 1508 között működött önállóan, özvegye még 1509-ben és 1510-ben is továbbvezette mészárszékét. Jakab mészáros a szamadáskönyvben maister Jacob néven fordul elő 1502 és 1506 között, 1507-ben már özvegye működtette mészárszékét. Cserbokor István mészáros a számadáskönyvben is néha ezen a magyaros nevén, néha azonban a német Stephan Himberger néven fordul elő. O 1500 és 1511 között mutatható ki önálló mészárszékkel, amelyet halála után özvegye egészen 1529-ig működtetett. 64 1515. III. 18. Céhkönyv fol. 85r; 1516. II. 5. Uo. íbl. 89r; 1517. II. 24. Uo. fol. 95r; 1518.11. 16. Uo. íbl. lOOv: 1519. III. 8. Uo. íbl. 105r; 1520. II. 21. 109v; 1521. II. 12. Uo. fol. 112r; 1522. III. 14. Uo. fol. 117v; 1523. II. 17. Uo. fol. 121v; 1524. II. 9. Uo. íbl. 125r. 65 Thomas Savor. SZAKÁLY-SZÜCS: i. m. [mint 25. j.] 1/516, Thomas Saoor penes Sanctum Michaelem. Uo. 11/14, Thomas Saor. Uo. 11/520. sküdt: 1498. Kolozsvári Nemzeti Múzeum Levéltára. Macskássy cs. tinkovai levéltára. 894.sz.; 1502. III. 22. DL 46582; 1504. III. 17. DL 46663; 1507. VIII. 26. Az Esztergomi Káptalan magánlevéltára (= Eszt. k. m. lt.) 71-1-8. 66 PATAKI VIDOR: A budai vár középkori helyrajza. In: Budapest régiségei 15. (1950) 250-251 p.; KUBINYI, ANDRÁS: Topographic Growth of Buda up to 1541. In: Nouvelles études historiques publiées á l'occasion du XII

e Congrès International des Sciences Historiques par de Commissione Nationale des Historiens Hongrois I. Red.: D. CSATÁRI, L. KATUS, Á. ROZSNYÓI. Budapest, 1965. 133-157. p. vonatkozó adat: 88. j. 67 1504. III. 17.: „...quandam domum suam lapider.m in piatea carnificum Thewtonicorum, in vicinitatibus domorum Pauli Laimgewperger et Iacobi carnificis ex una parte, ex opposito vero Stephani Czerbokor alias Wolffgangi carnificis habitam..." DL 46663.