A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai
adottságok folytán közel kerültek egymáshoz a mészárszékek és a vágóhíd, de itt is érvényesültek a vágóhíd helyének kijelölésénél a természeti adottságok, a mészárszékek pedig a belváros közeli piactérre kerültek. Zágráb királyi városának a példája már a hasonló természeti adottságok miatt sokkal jobban hasonlít Budára. Az állatok vágása a Grec-hegy alatti völgyben, a Medvednica pataknál történt, a mészárszékek pedig a hegytetőn épült város központjában lévő piactéren helyezkedtek el. 10 A mészároscéh házai A számadáskönyv adataiból úgy tűnik, hogy bár a német mészárosok céhének voltak házai, ezek között azonban egy sem volt olyan jellegű, amelyben a mesterek közös összejöveteleket tartottak volna. A céhkönyv oldalain sorakozó bejegyzések egy részénél feljegyezték, hogy egy-egy adott alkalommal, melyik mesternél gyűltek össze a céh többi mesterei, akiken nyilván nem az összes mestert, hanem a két céhmestert és a nyolc esküdtmestert kell érteni. Adataink nagyon hiányosak és teljeskörűnek egyáltalán nem mondhatók, ezért néhány általános következtetés levonásán kívül részletes elemzésre alkalmatlanok. Összesen három névvel találkozunk az iratban, ezek a következők: Niclas Reichel, Hans Kren (f 1526/27) és Wolfgang Schreiber." A céh tagságának létszámához képest igen csekély ez a szám, de az egyes személyekről ismert további adatok fényében érthetővé válik az egyes személyek szerepe. Wolfgang Schreiber, Niclas Reichel, Hans Kren mesterek az itt nem szereplő Hans Schus és Hans Bodó mesterekkel együtt öten íratták át 1519-ben a budai káptalannal a céh korábbi kiváltságait. 12 A céhmester és az esküdt mesterek gyűléseiket tehát álcaiában egyik, vagy másik tehetősebb, a céh életében fontos szerepet játszó esküdt mester házában tartották. A céh házait a számadáskönyben az 1510-es esztendőben sorolták fel. 13 Ekkor a céhnek három háza és egy konyhája volt, amelyekről feljegyezték, hogy bérbe adva mekkora összeget kellene értük kapni. A nagy házért 45 fl bért, a kis házért, amelyhez nagy pince tartozott 50 fl bért, a konyháért 18 fl bért, egy harmadik házért pedig 32 fl bért vártak. Sajnos ezen bérleti összegek fizetését nem vezették évről évre a céhkönyvben. Elszórt adatokkal azért rendelkezünk. A céhhel üzleti kapcsolatban álló, Johannes Baptistának nevezett, feltehetően olasz kereskedő 1504. Szt. György napján szolgája, Jakab által megfizetett 57 fl házbért („ hauss czins "), ugyanezen év Szt. Mihály napján 10 KLAIC, NADA: Povijest Zagreba. I. Zagreb u srednjem vijeku. Zagreb, 1982. 11 Niclas Reichel: 1501. III. 11. Céhkönyv fol. 17r; 1510. VI. 13. Uo. fol. 57r; 1519. III. 10. Uo. fol. 3r; 1519. XII. 15. Uo. fol. 13v; 1520. III. 11. Uo. fol. 108r. Hans Kren: 1514. III. 4. Uo. fol. 75r; 1516. XII. 22. Uo. fol. 91 v; 1517. II. 5. Uo. íbl. 96v. Wolfgang Schreiber: 1511. III. 6. Uo. fol. 58v. 12 1519. VI. 2. BFL XV. 5. No. 11. (DF 286058.) Kiadását lásd: Források II. 18. sz. 13 1510.: „Item vermerkcht wie man dy czech heyser hyn last vmb ain czynss. Item das gras haus last man umb ain czinss fl. XLV. Item das klain haüss mit dem grassen keller fl. L. Item dy küchenn last man umb ain czynss fl. XVIII. Item von dem klain haüss do der eysner yn ist do gait man czynss do von fl. XXXII. Céhkönyv fol. 54v.
