A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

ről sem. A jelek szerint két érdeket egyeztettek. A tanácsnak kezdettől az volt fontos, hogy elegendő, olcsó és jó minőségű húsféle legyen a városban, amiért a céh vezetőségét tette felelőssé. A mesterek pedig a családi monopóliumukat akarták biztosítani. Hiányzik egy másik rendelkezés is: a céh oltáráról való gondoskodás. A céhek testvéri! letek is voltak, oltárral, pappal rendelkeztek, részt vettek körmenetekben, gondoskodtak tagjaik eltemettetéséről.

61 A céh 15. századi működését természetesen nem csupán a halárusítás problémái, és az új céhlevél elkészítése tette ki. Zsigmond királynak az óbudai mészárosok panaszt tettek, hogy ha Pest környékére marhákat hajtanak eladni, akkor a budai és pesti mészárosok kiválasztják a kövér és jobb állatokat, az óbudaiaknak csak a maradékot hagyják. A király a panaszt, miután azt a két várossal kivizsgáltatta, 1426. október 24-én elutasította, és a két testvérvárosnak adott igazat.

62 Természetesen ezzel az ügy végére nem került pont. Mint láttuk, 1420-ban és 1424-ben a budai német mészárosoknak a helyi halárusok és halászok 1405. évi kiváltságával volt bajuk.

63 1474. május 3-án meglepő módon közösen jelentek meg Mátyás előtt a halárusítók céhmesterei, a királyi halászok mesterei, valamint a mészárosok képviseletében Zsigmond mészáros, Aldoth Pál és János deák mesterek. (Nincsenek céhmesternek nevezve, bár a három közt ott lehetett a két céhmester is.) Mivel a budai kézművesek (mechanicarum artium magistri) és főleg az óbudaiak is foglalkoznak halárusítással, átíratták és megerősíttették az uralkodóval Zsigmond király 1405. évi oklevelét. Annak szövege valóban alkalmas volt a konkurencia elleni fellépésre, és mivel a halárusok és halászok belenyugodtak a mészárosok jogainak elismerésébe, közösen léphettek fel. 1474. június 3-án a királlyal utasíttatták a tárnokmestert, a budavári udvarbírót és a tanácsot a három céh érdekei megtartásában. Az óbudai mészárosokkal való viszály sem ült el. 1491. június 20-án a budai és pesti mészárosok II. Ulászlóval átíratták és megerősíttették az 1426-os oklevelet.

64 A halárusokkal újra kiéleződött a viszály a halak tárolása ügyében. 1509. november 29-én a német mészároscéh, vagyis testvéridet esküdt céhmesterei, Schreiber Wolfgang és Stangel Gáspár az idősebb (senior) mesterekkel együtt 61 KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest, 1999. (METEM Könyvek 22.) 341-352. p.; MARIE-MADELEINE DE CEVINS: L'église dans les villes hongroises a la fin du Moyen Age (vers 1320 - vers 1490). Budapest-Paris-Szeged, 2003. (Publications de l'Institut Hongrois de Paris. Dissertationes I.) 194-195. p.; MAJOROSSY JUDIT: A Krisztus Teste Konfraternitás helye a középkori pozsonyi polgárok életében. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. CSUKOVITS ENIKŐ - LENGYEL TÜNDE. Budapest, 2005. (Társadalom- és Müvelődéstörtáneti Tanulmányok 35.) 253-291. p. A magyar szabók céhlevele sem említi a remeket, viszont a belépési díjjal, a céhlakomával, valamint a céholtárral és a körmenettel részletesen foglalkozik. A mesterré válni akaró legénynek köteleznie kell magát, hogy egy év alatt megnősüljön, azonban ehhez nem szükséges a céh engedélye. A mesterek fiai, leányai, és újra férjhez menő özvegyek férjei itt is olcsóbban válhatnak mesterré. Az özvegyen maradt nő azonban csak egy évig gyakorolhatja a mesterséget. MZsO [mint 49. j.] 63-64. p. 62 BTOE i. m. [mint 21. j.] II. köt. 113-114. p. Nr. 898. 63 Lásd fenn, 36-38. j. 64 BFL XV 5. No. 6. Közlését lásd alább Források II. 13. sz.