A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

tetni, annál is inkább, mert az 148l-es privilégium szerint a régi céhlevelük elégett, és azt állítólag a városkönyv bejegyzése alapján újították meg.

21 IV. Béla oklevelére többször hivatkozik a 15. század elején keletkezett Budai Jogkönyv. Ennek 105. cikkelye is - nem említve ugyan az uralkodót - tartalmazza az előbbi rendelkezést.

22 Lehet-e azonban bízni az oklevél hitelességében, és nem lehetett-e az céhlevél? A Jogkönyvben található IV. Bélára hivatkozó cikkelyek eredeti latin szövegének egy része a király által 1244-ben Pest város számára kiadott, de később Buda által használt aranybulla latin szövegének fordítása.

23 Ezen kívül is találunk cikkelyeket, amelyek IV. Béla egy ismeretlen oklevelét említik. A 65. cikkely megtiltja a király aranybullájára hivatkozva, hogy valaki olyan mesterséget űzzön, amihez nem ért, ez a pont azonban hiányzik az 1244. évi aranybullából. Az oklevél itt a mesterségre az „ampt" (officium) szót használja. Az eredeti latin cikkelyt Buda városa a királynak a budai kézművesek számára kiadott statútumából a nagyszebeni tímárok kérésére 1494-ben átírta, a szöveg azonban rövidebb, mint a Jogkönyvben olvasható német. Ez is a kézműveseknek adott rendelkezésre utal, mint a mészárosok oklevele.

24 A 66. cik21 Uo. A mészárosok azt kérték, hogy elégett kiváltságukat „de tabula civitatis nostre ac aliis antiquis libertatibus in litteris regalibus de opere mechanicorum confectis" újítsák meg. A „tabula civitatis" alatt a városkönyvet értették. Budapest történetének okleveles emlékei III/2. köt. Összeáll.: KUMOROVITZ L. BERNÁT. (Monumenta Diplomatica Civitatis Budapest.) Budapest, 1987. (= BTOE) 73. p. Nr. 821,: „ad tabulam seu librum civitatis conscribere". 22 KARL MOLLAY (Hrsg.): Das Other Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Budapest, 1959. (Monumenta Historica Budapestinensia I.) 101. p. Nr. 105.: „Dy Maister fleischagkerr süllen ir fiech anderswo slahen nicht, das auf der gemain slachprugken pey der Tonaw, vnd das sol geschehen altzeit pey dem schon leichten tag. Auch sülien sy haut oder dy leder, also vor dem vleisch, vntter den vleisch pengken vnd nyndert anderswo verkauften. Wer do wider thuet, vnd dar mit erfunden wirt, der soll Verliesen dy haut, vnd sol verpüest werden dem gericht mit einem gesmeidigen [lewt] lot silbers." Magyar fordítása: Buda város jogkönyve. I—

II. köt. Közreadja: BLAZOVTCH LÁSZLÓ - SCHMIDT JÓZSEF. Szeged 2001. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 17.) II. köt. 370-371. p. A továbbiakban Mollay kiadására hivatkozom. 23 Elenchus fontium históriáé urbanae. III/2. vol. Edd.: ANDRÁS KUBINYI, MÓNIKA JÁNOSI, PÉTER E. KOVÁCS, JÓZSEF KÖBLÖS, ISTVÁN TRINGLI. Budapest, 1997. 39-41. p. 24 MOLLAY: Das Omer Stadtrecht i. m. [mint 22. j.] 86. p.: „Wir haben gesetzt, das kainer aines andern ampt zwischen yn sol verwesn, das er nicht kann arbaitten, Sunder ein yeslicher sol genuegsam sein an seinem hanndel." (A cikkely eleje arról szól, hogy egyetlen mesterség üzésére azért van szükség, hogy mindenki megélhessen. Akik ezt megsértik, fizessenek három márkát.) Az 1494. évi oklevélben átírt cikkely keltéből kiszakadt a pontos év, így csak azt tudjuk, hogy IV. Béla adta ki augusztus kalendája előtt valamelyik napon, azaz július végén adta ki. így nem azonos az aranybullával, amely 1244. november 24-én kelt. Elenchus i. m. [mint 23. j.] 61. p. Az 1494 évi oklevél szerint Bélának a „super statutis mechanicorum, concivium scilicet nostrorum emanatis comperimus lucide contineri, quod nullus mechanicus opus manuale seu officium alterius exercere debeat, sed unusquisque proprio officio sit contentus/' Átvette a szöveget az erdélyi szászok 1376. évi közös céhlevele is: „Item quod nullus mechanicus duas aut plures artes mechanicas exercere debeat, sed quilibet eorum plura artificia sciens ex his unum exercendum, quod voluerit eligat, aliaque artificia sub poena viginti marcarum fini argenti modo infra scripto persolvendarum perpétue dimittat." UB.Sieb. [mint 13. j.] II. köt. 450. p. Újlak város 1525. évi jogkönyve Liber I. Cap. XIX. majdnem szó szerint idézi a budai IV. Béla adatot: „Item, Quod nullus alterius opus manuale exerceat, quod ignorât, sed vnusquisque officio suo proprio sit contentus." RUDOLF SCHMIDT (Ed.): Statútum civitatis Ilok anno MDXXV. Zagreb, 1938. (Monumenta historico-iuridica Slavorum meridionalium XII.) 22. p. A Budai Jog-