Bariska István - Dominkovits Péter - Tilcsik György: A Burgenlandban található magyar provinenciájú fondok és állagok 1921-ig. A szlovéniai Maribor levéltárában található magyar provenienciájú fondok és állagok 1921-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 4. Budapest, 2012
Szlovén levéltárak
SZLOVÉN LEVÉLTÁRAK A levéltárak hálózatát a Szlovén Köztársaságban a Dokumentumok és levéltári anyagok védelméről, valamint a levéltárakról szóló törvény (SZK Hiv. Lapja 30/2006 szám) szabályozza. Levéltári tevékenységet az állam, valamint a regionális és helyi önkormányzatok levéltárai végeznek. A központi nemzeti levéltár, a Szlovén Köztársaság Levéltára mellett, hat regionális levéltár működik: Történelmi Levéltár Ljubljana, Területi Levéltár Maribor, Történelmi Levéltár Celje, Területi Levéltár Koper, Területi Levéltár Nova Gorica és Történelmi Levéltár Ptuj. A regionális levéltárak státusa azonos, tekintet nélkül „történelmi” vagy „területi” megnevezésükre. A különbség közöttük csak az illetékességükben, illetve abban áll, hogy hány közigazgatási egység területén tevékenykednek. Az országos levéltári feladatatokat a Szlovén Köztársaság Levéltára látja el. Székhelye Ljubljanában, a Gruber palotában van, amely a még ismertebb Gruber csatorna mellett áll. A csatornát 1773-ban Gruber Gabriel jezsuita pap építtette Ljubljana vizenyős területeinek lecsapolására. Manapság a Gruber palota művészeti-történelmi emlékmű. Az intézményes levéltári tevékenység 1859-ben kezdődött, amikor a Creinai (Krajnai) Történelmi Társaság javasolta a tartományi levéltár megalapítását, mivel a levéltári anyagokat eddig különböző intézmények, társaságok és egyének gyűjtötték és leltározták. A tartományi, ma Nemzeti Múzeum épületének 1887-es felépítésekor itt biztosítottak helyiségeket a levéltári anyagok tárolására és ezekben helyezték el az addig összegyűjtött iratokat. A levéltár mint a Creinai (Krajnai) Tartományi Múzeum része kezdte meg tevékenységét. A Jugoszláv (Szerb-Horvát-Szlovén) Királyság idejében, mégpedig hivatalosan 1926-ban, alapították meg az Országos Levéltárat, amely továbbra is a múzeum részlegeként működött. 1945-ben Szlovénia Nemzeti Kormánya egy határozatával, mint önálló intézményt hozta létre Szlovénia Központi Országos Levéltárát, amelyet 1953-ban átneveztek Szlovénia Országos Levéltárává, 1966-ban Szlovénia Levéltárává, 1991 -ben pedig a Szlovén Köztársaság Levéltárává. A politikai változásokat követően 1990-ben megszüntették az úgynevezett »speciális« levéltárakat. Elsőként a levéltárhoz csatolták a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Történelmi Levéltárát, 1992-ben a Munkásmozgalom Történelmi Levéltárát illetve a Jelenkori Történelmi Levéltárat, 1998-ban pedig a Belügyminisztérium Levéltárát az állambiztonsági szolgálatok anyagaival. A Szlovén Köztársaság Kormányának a minisztériumok keretében működő szervekről szóló rendelete alapján, az országos levéltár az állami közigazgatás szerveként, a Kulturális Minisztérium fenntartásában működik, közigazgatási és levéltárszakmai feladatokat lát el azon levéltári és más dokumentum anyagokkal kapcsolatban, amelyeket az állami és más szervek keletkeztettek. Az országos levéltár gondozza a központi állami közigazgatási szervek, a közszolgálatot (közfeladatot) végző szervek, a Szlovén Nemzeti Bank, az állami- és közalapítványok, az állam által alapított - rendszerint az egész állam területén működő - ügynökségek és más jogi személyek nyilvános levéltári anyagát. Továbbá meg van bízva a szlovén film archívum gondozásával, ezen kívül a szlovének és Szlovénia történelmére vonatkozó külföldi levéltári anyagok, valamint a szimbólumok (címerek és zászlók), az állami és helyi szervek hivatalos pecsétjei nyilvántartásával. A filmlevéltár őrzi a szlovén dokumentum-, rajz- és játékfilmeket, kezdve a legrégibb szlovén filmtől (1905). A szlovén filmek több mint 90%-át itt őrzik. A 2004 végén készült felmérés szerint az országos levéltár 1809 levéltári állományt (fondot) és gyűjteményt őriz, a 9. századtól kezdve máig, ami összesen több mint 16.356 folyóméter papíralapú iratanyagot és kb. 8.000 folyóméter másféle anyagot (mikrofilmek, fényképek, lapok, térképek, lemezek stb) jelent. A Szlovén Köztársaság Levéltára keretében működik a levéltári anyagokat restauráló és konzerváló részleg, amely az ország központi restauráló műhelye. A Szlovén Köztársaság Levéltárában van a szlovén levéltárak szakmai munkacsoportjait koordináló munkacsoport és az egyes szakmai területek munkacsoportjainak (egészségügy, szociális szolgálatok, közigazgatás, oktatás, igazságszolgáltatás, gazdaság), székhelye. A regionális levéltárakat az állam alapítja és közintézményként működnek. Az állami szervek, azok szervezeti egységeik és más közfeladatot végző szervek azon anyagait gondozzák, amelyek működésűk keretében jöttek létre. Ennek értelmében a helyi közösségek (városok, községek) levéltári anyagait is gondozzák, amenyiben ezek saját levéltárakat nem alapítottak. A szükséges anyagi eszközöket a Kulturális Minisztérium biztosítja a szakmai és közigazgatási feladatok ellátásához, amelyeket a levéltárak, mint közszolgáltatók végeznek. Az egyházi levéltárakat azok közé a levéltárak közé soroljuk, amelyek magánjellegű levéltári anyagokat őriznek. A római katolikus egyház levéltári anyaga rendkívül fontos része a szlovén nemzeti történelemnek és Szlovénia érdeke, hogy ez az anyag tartósan megmaradjon, szakszerűen fel legyen dolgozva és egyúttal hozzáférhető legyen. Ezért a Szlovén Köztársaság hozzájárul a római katolikus egyház levéltárainak, azaz a Ljubljanai Érseki Levéltár, a Maribori Érseki Levéltár és a Koperi Püspöki Levéltár finanszírozásához. Az egyházi levéltárak 1139 levéltári állományt (fondot) őriznek 2.159 folyóméter terjedelemben, melyek nyolc egyetemi végzettséggel, (magiszteri és doktori címmel) rendelkező személyt foglalkoztatnak. 163
