Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
SZERÉMSÉG TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRA, MITROVICA - ISTORIJSKI ARHIV „SREM", SREMSKA MITROVICA
Szerémség Történelmi Levéltára, Mitrovica Istorijski arhiv „Srem", Sremska Mitrovica Cím: 22000 Sremska Mitrovica ulica Vuka Karadzica 4. Telefon (381)22/613 592 (381)22/621 861 arhivsrem@ptt.yii Fax: E-mail: Web: h t tp : //w w w. ai'hi v srem. org. yn/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 7.00-15.00 óra között. A kilenc levéltári terület meghatározásakor (1946) a Sremska Mitrovica-i (Mitrovica) levéltári központ területi illetékességébe a mitrovicai, rumai, zemuni (Zimony), pazovai (Opázova) és Fruska Gora-i, írig (Ürög) székhelyű járás települései tartoztak. A „levéltári begyűjtő központ" (arhivsko srediste) 1948-ban alakult meg és a Helyi Népfelszabadító Bizottság épületében volt a székhelye, de már az év végén a Városi Múzeumban kapott egy irodát Mirko Cunko levéltári biztos. A következő évben a begyűjtő központ levéltári központ lett, 1951-ben pedig Városi Állami Levéltár, amelynek négy évvel később már kilenc állandó munkaviszonyban lévő dolgozója volt. A múzeum épülete rövid időn belül szűkösnek bizonyult a levéltár számára, de csak 1965-ben költözött át az intézmény a „régi posta" épületébe, amely 1758-ban épült és eredetileg a Szerémségi Határőrvidék központi kaszárnyája volt. Az épületet háromszor tatarozták: 188l-ben, 1979-1982 és 1996-1997 között. Az utóbbi két átalakítást a múlt század legnagyobb levéltári beruházásaiként tartják számon a Vajdaságban. A levéltár az egykori kaszárnya 1300 m 2-es épületén kívül még egy kisebb (300 m 2 ) épületet használ raktárként a mitrovicai gimnázium mellett. A levéltár a mai nevét 1958-ban kapta, a jogállása pedig a többi vajdasági levéltárral azonos módon alakult az idők folyamán. Több figyelmet érdemel a levéltár területi illetékessége. Vajdaság Hivatalos Lapjában (1945. május 1.) az 1. sz. határozat a népfelszabadító bizottságok megalakításáról rendelkezik. E szerint az egész Szerémség egy körzeti népfelszabadító bizottságot képez, amelyet a „benne lévő járások alkotnak". Az öt másik körzeti vajdasági népfelszabadító bizottság esetében minden járást megneveznek, a Szerémség esetében nem. A Szerémség határai a Vajdaság megalakulásakor 31 még nem voltak egyértelműek, főként Horvátország és Mácsva felé. A Szerb Népköztársaság Hivatalos Közlönyében 1952. április 22-én jelent meg a Szerb Népköztársaság területi felosztásáról (községekre, városokra és járásokra) szóló törvény. E szerint a Zimonyi Járásban 16 község (ugyanannyi település is) van. A járás székhelye Zimony, de magát a települést már 1946-ban Belgrádhoz csatolták. A következő területi átszervezés alkalmával (1955) a korábbi 416 község és 27 járás összevonásával 213 községet és 13 járást alakítottak ki. (A későbbi területi-közigazgatási változásokat lásd a bevezetőben). Az 1955-ben végrehajtott módosítás során a Zimonyi Járás 9 községe Belgrádhoz került, 7 pedig a mitrovicai levéltár hatáskörében maradt. A járások végleges megszűnése után (1965) alakult ki a mitrovicai levéltár mai gyűjtőterülete, amely a következő községeket foglalja magába:Sremska Mitrovica (Mitrovica), Indjija - írig (Ürög), Pecinci (Pecsince), Ruma, Stara Pazova (Ópázova) és Sid (Sid). Törvény a Vajdaság megalakításáról... Vajdaság Hivatalos lapja 1945. szeptember 20., 13. szám.
