Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)

TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, ZENTA - ISTORIJSKI ARHIV, SENTA

Történelmi Levéltár, Zenta Istorijski arhiv, Senta Cím: 24400 Senta Glavni trg l/II. Pf:56. Telefon: (381)24/811 037 Fax: (381)24/811 134 E-mail: zentarhiv@sksyu.net Web: http://www.zentarhiv.org/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 8.00-13.00 óra között. A Tiszán-inneni Koronakerületnek 1751. június 28-án Mária Terézia által kiadott adománylevele tartalmazza a vidékünkre vonatkozó első rendelkezést a hivatalos iratok őrzéséről. E szerint az iratok megőrzése a községekben a jegyző feladata volt, e célra hivatalában zárható szekrény állt rendelkezésére. A XIX. század első felében Ada, Obecse, Okanizsa, Zenta és Szenttamás községek levéltárairól már említés történt. Okanizsa például 1851-ben rendeztette a szabadságharc idején részben elégett és rendezetlenné vált levéltárát. A XIX. század második felében értékes magán iratgyüj te menyek is keletkeztek, Zentán a Dudás és a Vujic, Obecsén pedig a Gombos családnak köszönhetően. A II. világháború után Bánát, Bácska és Baranya Katonai Parancsnoksága adta ki az első rendeletet még 1944. december 31-én, miszerint meg kell védeni minden irattárat a pusztulástól, (a rendelet alapvetően az iskolák és tanítás megszervezéséről intézkedett). A zentai levéltár története is többé-kevésbé úgy alakult, mint más vajdasági levéltáraké. A zentai levéltári körzet első megbízottja a már korábban múzeumi biztossá kinevezett Lazar Kragujevic lett. Vajdaság Autonóm Tartomány Népképviselőházának Főbizottsága nevezte ki 1947. július 16-án a többi vajdasági levéltári biztossal együtt. Kragujevic főként a múzeumi gyűjtemény létrehozásán dolgozott, mellékesen a „régi, értékes" iratokat kiemelte eredeti helyükről és ezekből is egy múzeumi gyűjteményt hozott létre. E dokumentumok nagyobb része 1960-ban került a Történelmi Levéltárba. Ennél is nagyobb veszélyt jelentettek az új rendszer hivatalnokai a város levéltárára. Kragujevic tiltakozása ellenére a városi jegyzőkönyveket, vagyonösszeírásokat és adókönyveket kivéve papírzúzdába juttatták a város 1769 és 1936 között keletkezett majdnem teljes iratanyagát. A kiselejtezett anyag súlya 3 vagonnyi volt. A megmaradt dokumentumok ömlesztett állapotban a Városháza épületének tornyába kerültek. Kragujevicet, mivel tiltakozni merészelt, még 1948-ban menesztették és csak 1950 januárjában kapott új vezetőt a levéltári központ Ivan Preradov személyében. Mivel a munka nem haladt, dr. Milos Knezevicet, egykori polgármestert tették meg a Vajdasági Levéltár által 1950. november 14-én hivatalosan is megalakított zentai Levéltári Központ főnökévé. Knezevic tökéletesen tudott szerbül, magyarul és németül, a latin nyelvet is ismerte. Már kinevezése előtt is dolgozott az iratanyag rendezésén. Neki köszönhető, hogy az év végére a könyvek nagy részét azonosította. Megkezdte a gyűjtőterületen lévő községek bejárását, tehát a terepi munkát is. A levéltári központ 1952. január 19-én alakult át Városi Állami Levéltárrá, tehát önálló jogi személlyé. Az intenzívebb levéltári tevékenység 1954-ben kezdődött meg, amikor Vukov Nestor vette át az intézmény vezetését, aki 18 évig volt a levéltár igazgatója.