Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)

TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, NAGYBECSKEREK - ISTORIJSKI ARHIV, ZRENJANIN

Történelmi Levéltár, Nagybecskerek Istorijski arhiv, Zrenjanin Cím: 23000 Zrenjanin Trg slobode 10. Telefon: (381)23/564 322 Fax: (381)23/510 925 E-mail: info @ arhivzrenj anin.org.yn Honlap: http://www.arhivzrenjanin.org.yn/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 8.00-12.00 óra között. A nagybecskereki levéltár 4. számú Levéltári Központ néven kezdte meg önálló tevékenységét 1947. augusztus l-jén. Gyűjtőterülete magába foglalta mindkét nagybecskereki járást (amelyeket 1952-től Béga és Temes járás néven különböztettek meg) valamint a Jasa Tomic-i (Módos) járást. Az Általános törvény az állami levéltárakról 1950-ben jelent meg. E törvény rendelkezéseinek értelmében az intézmény neve 1951-ben nagybecskereki Városi Állami Levéltárra változott, 1956 januárjától már a Járási Állami Levéltár nevet viselte. Ez az állapot sem tartott sokáig, mert az év végétől az Állami Történelmi Levéltár nevet vette fel. Az alapítói jogokat 1965. április 1. és 1967. március 31. között a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottsága gyakorolta. Ennek az időszaknak a kezdetétől a nagybecskereki intézmény neve Történelmi Levéltár - ami azóta sem változott. A levéltár 1967-től községközi státust kapott, alapítói Közép-Bánát öt községe:Zrenjanin (Nagybecskereki LJ, Novi Becej (Törökbecse), Secanj (Torontálszécsány), Zitiste (Bégaszentgyörgy) és Nova Crnja (Magyarcsernye) lettek. Illetékessége e községek településeinek iratképzőire terjed ki. Ettől az időszaktól kezdve csak a levéltár fenntartói változtak. A nyolcvanas évek legvégéig a községi költségvetésekből kapta az intézmény a tevékenységhez szükséges pénzt. Két éven keresztül a Tartományi büdzsé biztosította az eszközöket, 1990-ben és 1991-ben ismét a községek, 1992-től Szerbia Művelődési Minisztériuma vette át a pénzelését. Ez az időszak tíz évig tartott, majd ismét az alapítókhoz, a községekhez került vissza a működtetés kötelezettsége, (2003. január l-jétől). A levéltárban 1947 és 1954 között csak tiszteletdíjas dolgozók voltak. Ekkor Timotej Tima Rajié az intézmény alapító-igazgatója felügyelte a munkát. Utána, leghosszabb ideig, egy kisebb megszakítással, negyed évszázadon át Milan Dukanov állt az intézmény élén. A kezdetekben itt is az „elhagyott" irattárak anyagának begyűjtése volt a legfőbb feladat. Jelenleg 1958 iratképző szervet tartanak nyilván. Az intézmény állandó raktárhiánnyal küzd. Mindössze 839 m

2 hasznos alapterülettel rendelkezik az egykori megyeháza déli szárnyában, ahol 1952-ben nyert elhelyezést. Ebből a raktárak 626 m

2-t foglalnak el, bennük 2232 ifm. anyagot tárolnak 645 fondra tagolva. (Csak a nagykikindai levéltár rendelkezik kevesebb helyiséggel a nagybecskerekinél). A levéltár legrégebbi anyaga töredékes, mert az 1807. évi nagy tűzvészben a Nagybecskereki Magisztrátus teljes anyaga megsemmisült. A levéltári anyag latin, német, magyar és szerb nyelvű. Az iratok védelméről, az ügyfelek és a kutatók kiszolgálásáról 19 alkalmazott gondoskodik - közülük ketten tökéletesen tudnak magyarul. A levéltár könyvtárában 12 000 kötetet őriznek. A könyvtár érdekessége, hogy a 19. században és a 20. század első felében megjelent helyi lapokból ollózott hatalmas cikkgyűjteményt is őriz, amelyhez 58 000 darabos karton-rendszer készült. A kartotéka 30 csoportra és 245 tematikus alcsoportra oszlik. A levéltár a kutatók kérésére, a mikrofilm kivételével, bármilyen adathordozón rögzíti a feltárt anyagot.