Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között 1. - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 1. (Budapest, 2004)
Útmutató
ÚTMUTATÓ a szlovák levéltárakban található 1918 előtti levéltári dokumentumokról készült fond- és állagjegyzékek használatához A szlovák levéltárakban őrzött levéltári anyagról ezidáig nem készült átfogó magyar nyelvű levéltári ismertetés. Bár igaz, hogy Kosáry Domokos alapvető munkájának (Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Altalános rész I-II. Budapest, Tankönyvkiadó, 1970.) II. fejezete, amely a „Levéltárak és forrásközlések" címet viseli, Magyarországon először nyújtott összefoglalót, többek között a (cseh)szlovákiai levéltárak 1848 előtti iratanyagáról is. 1 Kosáry több mint 500 oldalas összeállítása a történeti Magyarország valamennyi megyei, városi (mezővárosi) és fontosabb családi levéltárát ismerteti, azonban müve nem levéltári segédlet. Módszere alapjában véve eltér a hagyományos levéltári segédletezés metódusától. Kosáry munkája ugyanis a történész nézőpontjából vizsgálja a fenti szervek iratanyagait és közérthető módon igyekszik azok tartalmáról tájékoztatni, illetve - és itt már messze túllép a segédletek célján - igyekszik számba venni az egyes szervek levéltáraiból történt forráskiadásokat, valamint az ott őrzött források alapján készült publikációkat. Ezért néhány lényeges eltérésre hívnám fel a figyelmet jelen munka és a „Bevezetés" között: 1) Kosáry csak a feudális kori (1848-ig keletkezett) anyagokat veszi számba. 2) Nem az iratanyagokat őrző levéltáranként halad, hanem megyénként, városonként, családonként, betűrendben. 3) Csak e három levéltártípust (megyei - városi - családi levéltárak) veszi részletesen sorra, a fondszerkezet egyes elemeit azonban beépíti (pl. céhek esetében) a rendszerbe. 4) Kosáry kidolgozott mind a megyékre, mind pedig a szabad királyi városokra és a mezővárosokra egy elméleti rendszert, mintaleírást (ami nem egyezik a levéltári fondszerkezettel!) és annak rendszere szerint írja le az egyes anyagokat, tehát egy elméleti rendből vizsgálja, hogy ebből mi van meg, és mi az ami nincs; ezen belül egyes különösen fontos, vagy egyedi forrásra (akár egy oklevélre vagy kötetre) külön is felhívja a figyelmet! Módszerét tekintve - ez a munka a 60-as évek végén készült! - az akkor még alig-alig megjelenő fondjegyzékekre támaszkodott, ahol ez nem állt rendelkezésre ott vette figyelembe - a főként a Századokban és helyi lapokban megjelent - 19. század végi rövid szakmai beszámolókat, egyéb tudósításokat. A megyék esetében (és néhány nagy városi levéltárnál) mindenhol törekedett levéltár-történeti bevezető írására is. 2 Jelen fondjegyzék Kosáry alapvető munkájával szemben: 1) közli valamennyi 1918-1920 (1922) előtti és 1938-1945 közötti (magyar) provenienciájú, a szlovák állami levéltárakban őrzött iratanyag megnevezését, terjedelmét, évkorét; 2) az iratanyagot nem típusonként, hanem az őrző intézmények rendjében ismerteti; 3) az iratanyagot a szlovák fondszerkezet rendjébe illesztve közli. 4) Célja, hogy legalább fondszinten összegezze valamennyi iratanyagot, feltüntesse, hogy rendelkezik-e levéltári segédlettel („levéltári leltár" vagy „katalógus"), ahol erre lehetőség nyílik a fond szint alatt is ismerteti az anyagot, illetve hogy milyen vonatkozásokat találhatunk azokban (személyek, helynevek), továbbá az anyakönyvi anyagról is rendkívül alapos (repertórium szintű) tájékoztatást nyújt. Miután Szlovákiában a Belügyminisztérium Levéltári és Iratkezelési Szakosztálya 2000-2001-ben kiadta az állami levéltárakban és a szaklevéltárakban elhelyezett fondok teljes jegyzékét, a magyar kutatók tájékoztatása érdekében a vágsellyei levéltár vállalta a fondismertető 1918-1920 (1922) előtti, valamint az 1938-1945 közötti magyar povenienciájú anyagának magyar nyelvű fordítását. A szlovák fondnevek magyarra fordításánál ragaszkodtunk az intézmények korabeli magyar névhasználatához. Mivel Szlovákiában a fondoknak nincs törzsszáma, a jobb azonosíthatóság érdekében a magyar fondnevek után közöljük azok szlovák elnevezését is. Ezeket azonban nem a magyar fondnév-változatban fordítottuk vissza szlovákra, hanem abban a formában közöljük őket, ahogy azok a szlovák fondjegyzékekben szerepelnek. Ezen elv alól kivételt képez az összes családi- és személyi fond, illetve azon közjegyzői és ügyvédi fond, amelyben nem szerepel az érintett működési székhelyének megnevezése, vagyis nem állapítható meg, hogy az illető személynek (közjegyzőnek, ügyvédnek) személyes, vagy pedig a köztevékenysége során Főként az alábbi alfejezetek foglalkoznak szlovákiai levéltári anyagokkal: 6. Megyei levéltárak és iratkiadások (261-419. o.), 7. Városi és mezővárosi levéltárak, iratkiadások (420-601. o.) 9. Családi levéltárak és iratkiadások (607-770. o.). Tudomásunk szerint a Kosáry-féle bibliográfia újraindított sorozatának következő, megjelenés alatt álló 3. kötete foglalkozik majd a történeti Magyarország megyei, városi és családi anyagainak - az első verzióban található módszer szerinti - ismertetésével.
