Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Berlin
lakónegyedei többek között a Siemensstadt és a Friedrich Ebert Siedlung. Emlékezetes épületei voltak többek között a háború során megsemmisült Gewerkschaftshaus, a Buchdruckereihaus és a magasházak az Alexander - platzon. A nemzetiszocializmus Berlint katonai központtá tette, s a gigantomániás építészeti stílus vált uralkodóvá. A hitleri Németország az általa kirobbantott II. világháborúban vereséget szenvedett. A harcok során a főváros történelmi épületei többségükben romhalmazzá váltak: a 226 hídból 128 pusztult el, a háború előtti 1 562 000 lakásból mindössze 370 000 maradt lakható. A belső kerületeket - többek között a történelmi városmagot - érte a legtöbb kár. A várost 1945. májusában szabadította fel a hitleri fasizmustól a szovjet hadsereg. Berlin romokban hevert, 70 millió m3 törmelék borította területét. Az első demokratikus városi magisztrátusnak sikerült Berlinben megteremtenie az egységes közigazgatást. Az élet fokozatosan normalizálódott. A szövetségesek megállapodásának megfelelően 1945 júliusában amerikai, angol és francia csapatok vonultak be a város nyugati kerületeibe, Berlint négy övezetre osztották és a Szövetséges Ellenőrző Tanács, illetve a Szövetséges Katonai Parancsnokság székhelye lett. A Német Szocialista Egységpárt vezetésével 1948. november 30-án alakult meg a demokratikus berlini magisztrátus, élén Friedrich Ebert főpolgármesterrel. 1949. október 7-én megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, fővárosa Berlin lett. 1949 óta Berlin területén két város van: Berlin, az NDK fővárosa és Nyugat- Berlin. (Nyugat-Berlin önálló státusát 1971-ben a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország négyoldalú egyezménye szabályozta.) Rendkívül súlyos háborús veszteségek, gazdasági nehézségek és politikai konfliktusok közepette kezdődött meg az NDK fővárosának újjáépítése, a lényegében új, szocialista város tervszerű kialakítása. Ehhez kedvező feltételt teremtett, hogy a földek és telkek államosítása következtében mindennemű építési spekuláció megszűnt. Előtérbe kerültek a modern városépítészet szempontjai: a dolgozó lakosság igényeinek megfelelő város építése. Az újjáépítés során különös figyelmet fordítottak a történelmi szempontból jelentős épületek helyreállítására és fenntartására. Ennek példája az Unter den Linden építészetileg értékes részének újjáépítése, mint például az egykori Zeughaus (ma Museum für Deutsche Geschichte, Német Történeti Múzeum), a Staatsoper (Állami Opera), a Palais Unter den Linden és az egyetem épületei. 1961. augusztus 13-án a Varsói Szerződés államainak kormányhatározata alapján teljes hosszában ellenőrzés alá vonták az NDK és Nyugat-Berlin közötti határt. Az Alexanderplatz körül hatalmas anyagi ráfordítással nagyvonalú, a modern városépítési elveknek megfelelő városközpont jött létre. IRODALOM Berlin-Bibliographie i. köt. 1960-ig, szerk.: H. Zopf és G. Heinrich, Nyugat-Berlin, 19655II. köt. 1961-1966, szerk.: U. Scholz és R. Stomeyer, Nyugat-Berlin, 1973. A kezdetektől 1966-ig megjelent művek, tematikai csoportosításban, tárgymutatóval. BIBLIOGRAPHIEN UND NACHSCHLAGEWERKE ZUR GESCHICHTE Berlins [Bibliográfiai és összefoglaló művek Berlin történetéhez]. Összeáll.: R. Straubel, Berlin, 1978. Berlin und seine Bauten [Berlin és épületei], öszszeállította és kiadta a Berlini Építészek Egyesülete és a Berlini Építészek Társasága. I. rész 680 p. II. rész 870 p., Berlin, 1877 és 1893. FIDICIN, E.: Historisch-diplomatische Beiträge zur Geschichte der Stadt Berlin [Diplomáciai-történeti adalékok Berlin város történetéhez]. 1-5 köt. I. rész Berlin, 1839- 1842. 1. BERLINISCHES STADTBUCH [Berlini városkönyv]. 279 p. 2. BERLINISCHE URKUNDEN VON 1261-1550 [Berlini oklevelek, 1261-1550]. 395 p. 3. BERLINISCHE REGESTEN VON 949-1550 [Berlini regeszták, 949-1550]. 568 p. 4. BERLINISCHE URKUNDEN VON 1232-1700 [Berlini oklevelek, 1232-1700]. 485 p. 5. GESCHICHTE DER STADT BERLIN [Berlin város története]. 523 p. Berlin und seine Bauten [Berlin és épületei]. 3. kiad., Berlin-München. 2. Rechtsgrundlagen und Stadtentwicklung [Jogi alapok és városfejlődés], 1964. 3. BAUWERKE FÜR REGIERUNG UND VERWALTUNG [Kormány- és közigazgatási épületek]. 1966. 4. Wohnungsbau [Lakásépítés]. a/ Die Voraussetzungen, die Entwicklung der WOHNGEBIETE [Előfeltételek. A lakott területek kialakulása]. 1970. b/ Die Wohngebäude. Mehrfamilienhäuser [Lakóépületek. Több család által lakott házak]. 1974. ci Die Wohngebäude. Einfamilienhäuser [Lakóépületek. Családi házak]. 1975. 9. Industriebauten. Bürohäuser [Ipari építmények. Irodaházak]. 1971. 10. Anlagen und bauten für Versorgung [Szolgáltatólétesítmények és -épületek], 11. Gartenwesen [Kertművelés]. 1972. BADSTÜBNER-GrOGER: Bibliographie zur Kunstgeschichte von Berlin und Potsdam [Berlin és Potsdam művészettörténeti bibliográfiája]. 1968. KAEBER, E.: Beiträge zur Berliner Geschichte. Ausgewählte Aufsätze. Bearbeitet und mit e. biogr. Darstellung versehen von Werner Vogel [Adalékok Berlin történetéhez. Válogatott tanulmányok. Összeállította és biográfiai adatokkal ellátta W. Vogel]. Nyugat-Berlin, 1964. 74 EURÓPAI FŐVÁROSOK
