Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Varsó
Varsó, a Lengyel Népköztársaság fővárosa, a tengerszint felett 76-116 méter magasan fekszik, földrajzi koordinátái: 520 22' északi szélesség és 20° 14' keleti hosszúság. A Mazóviai és Podlasiei Alföldnek nevezett tájegység részét képező varsói medence közepén terül el, a Varsót két részre osztó Visztula középső folyása mentén. A Kelet-Európát Nyugat-Európával összekötő úton elfoglalt helye, valamint vízi útjai révén Közép-Európa vízi közlekedésének egyik központjává vált. Ebből sokféle gazdasági előnye származott, hátrányos volt viszont egész történelme folyamán, hogy a támadásokkal szemben szinte védhetetlennek bizonyult. Nagy-Varsó területén a IX. század végén jött létre az első település - Bródno -, ezt követte a XI. században Kamoin és Solec, jellegzetes kör alakú faépítményeivel. A XIII. században a központi igazgatás és hercegi hatalom székhelye Jazdów vára. 1262-ben a litván betörés következtében a vár leégett. Nem sokkal ezután a régi vártól négy kilométerre északon új várat építettek, mellette új település jött létre. A települést Warszowának (Varsovia) nevezték egészen a XVII. századig, ebből lett később Warszawa (Varsavia). A vár helyét a jó vízellátás, valamint stratégiai szempontok határozták meg. A város első említése oklevélben 1339-ből származik. A chelmi törvény értelmében 1300 körül vált várossá. A városi hatóságok élén polgármester állott, mellette tanács működött. A Varsóban uralkodó mazóviai hercegek a Varsó hercege címet kezdték viselni, de a város és környéke fokozatosan a lengyel királyok hűbéruralma alá került. A XIII. század végén a fa- és földsáncokkal körülvett városban faépületek álltak. Alaprajza jellegzetesen középkori: négyszögletes piactér és derékszögű utcarendszer. A XIV. században felépült a Wieza Grodzka (Vártorony), a városfal és az őrtornyok egy része, a Sw. Jana (Szent János-) plébániatemplom, az Ágoston-rendi kolostor, valamint a Sw. Ducha- (Szentlélek-) templom és kórház gótikus stílusban. A XV. században egy második védőfalgyűrű létesült bástyákkal és barbakánnal. A falakkal körülvett város mintegy 0,2 km2 kiterjedésű volt. A vár területén épült a Dwór Wielkinek (Nagy Kastély) nevezett kastély. A városban a városházán kívül számos kétemeletes gótikus téglaházat emeltek, piactérre néző oromzattal. Az ekkor létesült új falvak: Kaw^czyn, Grochów, Goclaw és Praga. A XV. század elején jött létre Nowa Warszawa (Üj-Varsó) a városfalakon kívül. A város régebbi részét Stara Warszawának (Óváros) hívták. 1526-ban, a mazóviai Piaszt-dinasztia kihalása után, I. Zsigmond király Varsót saját védnöksége alá helyezte, lakóit számos privilégiummal ruházva fel. A király halála után felesége, Bona Sforza királynő Varsóban telepedett le és sokat tett a közigazgatás és a gazdaság fejlesztéséért. Varsó 1569-ig a mazóviai tartományi gyűlések székhelye volt, ettől az évtől kezdve itt tartották a lengyel-litván unió országgyűléseit. A város politikai tekintélyét az 1573-tól itt tartott királyválasztások is erősen megnövelték. III. Vasa Zsigmond király 1611-ben Krakkóból ide helyezte át székhelyét és így lett Varsó az ország első városa. A XVI. század második felében hidat építettek a Visztulán, bővítették a királyi palotát, a piactéren új városházat, az Újváros kapuja elé barbakánt emeltek. Az 1607-es tűzvész után az Óváros házait késő reneszánsz és kora barokk homlokzatokkal építették újjá. Üj erődítményként létesítették az Arsenalt (Fegyvertár) és új kolostorokat, templomokat, főúri lakóhelyeket is emeltek. A kor kiemelkedő építészei: G. Trevano, C. Tencalla, J. Wloch, G. B. Quadro. A Krakkói kapu előtt felállították III. Zsigmond király oszlopát. Az erődítményeken kívül „jurydyki”-k létesültek, amelyek a várostól VARSÓ 319 Varsó
