Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Stockholm
a főváros és a kormány elhatározta újabb jelentős peremkerületek kiépítését, tervpályázatot írtak ki a szociális szempontokat figyelembe vevő lakóépületek és várostervek készítésére. Ennek eredményeképpen született meg a lamellás telepítési elv, amely a lakóházakat tágas térrel és dús növényzettel vette körül. Fredhäll és Kristenberg volt az első két ilyen szellemben épült lakótelep, ezeket követte a valamivel sűrűbb beépítésű Gärdsstaden. Az 1920-as években a főváros számos nagyszabású középületet is építtetett. Ezek közé tartozik a Konserthuset (Koncertterem, Ivar Tengbom műve) és a Stadsbiblioteket (Városi Könyvtár, E. G. Asplund alkotása). A háború végén avatták fel a Liljevachs Konsthallt (Műcsarnok), amelyet Carl Bergsten tervezett. A város szakadatlan növekedése - a lakosság száma 1930-ban 512 000, tíz évvel később 602 000 -, a motorizáció fokozódása és egyéb közlekedési gondok új városrendezési tervet tettek szükségessé. Hallman utódának, Alb. Lilienbergnek 1928-as terve elsősorban közlekedési terv volt, kijelölte a földalatti vonalát, meghatározta az új hidak és a várost átszelő főforgalmi utak helyét. A terv csak részben valósult meg, de néhány utat és hidat felépítettek a terv alapján. Ugyanebben az időben készült el Södermalmban az első metróvonal. A közlekedés kiépítése következtében a város hagyományos körzetein túl is épülhettek lakónegyedek. Komolyabb kezdeményezések azonban csak a második világháború után történtek, mikor befejeződött a várost átszelő metróvonal építése. Az új negyedek azonban már bolygóvárosok; saját bevásárlóközponttal, családiházas övezettel és bérházakkal, ipartelepekkel rendelkező önálló városrészek. Az elsőket ezek közül, Vällingbyt nyugaton és Farstát délen 1950-ben, illetve 1953-ban tervezték. A folyamat azóta is folytatódik, mivel a város közigazgatása alatt álló terület legnagyobb része már teljesen beépült. Az utolsó nagyobb beépülő területek az északnyugati Järvafältet, Tensta, Rinkeby, Akalla, Husby és Kista új negyedei. A háború utáni években a város nagy figyelmet fordított a Nedra Norrmalm, a belváros újjáépítésére. Az 1946-os városterv és az 1960-ban készített tér vek alapján a városközpontot radikálisan átépítették, a régi épületek helyén korszerű és jól működő üzleti negyed alakult ki. A legújabb, 1977-es városterv már a kulturális vagy történelmi szempontból értékes épületek megőrzésére fordítja a legnagyobb gondot. Az újjáépítés módszerei kevésbé erőszakosak, így megváltozott a maimaron 1870 és 1910 között épített házakról alkotott vélemény is. Fokozódott a megbecsülés a város kulturális és történelmi szempontból értékes épületei iránt. Egész épületegyüttesek helyreállítását tervezik, 1969-ben elhatározták az Östra Mariaberg környékén található XVIII. századi egységes lakóépület-együttes teljes megőrzését, és már folynak a helyreállítási munkák. Az óváros mélyreható tanulmányozása nyomán nemrég született meg az óváros rendezési terve, amely az egész területet védetté kívánja nyilvánítani. IRODALOM international Bibliography of Urban History: Denmark, Finland, Norway, Sweden [Nemzetközi várostörténeti bibliográfia: Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország]. Stockholm, i960. SVENSK HISTORISK BIBLIOGRAFI1771-1971 [Svéd történeti bibliográfia]. Stockholm, 1937-1974. LUNDQWIST, M.: Svensk konsthistorisk bibliografi till och med 1950 [Svéd művészettörténeti bibliográfia 1950- ig]. Lund, 1967. Konsthistorisk tidskrift: Arsbibliografier [Művészettörténeti folyóirat: Évi bibliográfiák]. Stockholm, 1959-Magnus Erikssons stadslag i nusvensk tol- KNING [Magnus Eriksson városi törvényei mai svéd nyelven]. Lund, 1966. Privilegier, resolutioner och förordningar FÖR SVERIGES STÄDER 1251-1620 [Kiváltságok, határozatok és rendeletek Svédország városai számára]. 1-5 köt. Stockholm, 1927-1964. Stockholms stads privilegiebref 1423-1700 [Stockholm város kiváltságlevele]. Uppsala, 1900-1913. Stockholms stads jordebok 1420-1498 [Stockholm város telekkönyve]. Stockholm, 1876-1914. Stockholms stads skottebok 1460-1525 [Stockholm város adókönyve]. 1-3. köt. Stockholm, 1889-1935. Stockholms stads tänkeböcker [Stockholm város jegyzőkönyvei]. 1474-1520 (5 köt. 1917-1933); 1524- 1529 (2 köt. 1929-1940); 1544-1591 (8 köt. 1936-1948); 1592-1625 (14 köt. 1939-1979) Stockholm, Lund. Stockholms stads ämbetsbok 1419-1544 [Stockholm város hivatalainak könyve]. Stockholm, 1927. STOCKHOLMSGUIDE [A Svéd Építőművész Szövetség (SÁR) Stockholm útikönyve]. Stockholm, 1966. Svéd és angol nyelven. HISTÓRIA KRING STOCKHOLM [Stockholm története]. 1-3 k. Stockholm, 1965-1967. AHNLUND, N.: Stockholms história főre Gustav Vasa [Stockholm története Vasa Gusztáv koráig]. Stockholm, 1953-HALL, T.: Stockholms forutsättningar och uppkomst. En Studie i medeltida urbanism [Stockholm kialakulásának feltételei. Tanulmány a középkori városiasodásról]. Stockholm, 1973. Német nyelvű összefoglalóval. HANSSON, H.: Stockholms stadsmurar [Stockholm városfalai]. Stockholm, 1976. SCHÜCK, H.: Stockholm vid 1400-talets slut [Stockholm az 1400-as évek végén]. Stockholm, 1951. WlLLIAM-OLSSON, W.: Stockholm, Structure and Development [Stockholm városszerkezete és fejlődése]. Uppsala, i960. STOCKHOLM 303
