Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

Róma

Számlaellenőrzés! kongregáció (Congregazione di revisione dei conti) 1826-1847 192 egység 1828-ban XII. Leó alapította az előzetes és általános költségvetések, a kincstári és a különböző területek által elrendelt munkák felülvizsgálatát. 1847-től feladatát az Államtanács vette át. Számlaellenőrzési kongregáció az 1848 előtti ké­sedelmes számlák ellenőrzésére (Congregazione di revisione dei conti consuntivi arretrati anteriori al 1848) 1846- 1853 6 egység 1835-ig visszamenőleg ellenőrizte a számlákat és döntött a többletköltségi kérelmek ügyében (pl. vízvezetékek és utak, világítás karbantartása és a gettó bővitése). Hitelkifizetési bizottság, 1849 júniusa (Commissione di liquidazione dei crediti a tutto giugno 1849) 1849-1870 103 egység 1849- ben alakította meg a Pénzügyminisztérium, hogy a hitelezők ide nyújtsák be igényeiket a korábbi kongregáció helyett. Több kaszárnya és palota, többek között a Mi­­nerva-palota, építési számláit találjuk itt. Mérlegellenőrzési bizottság (Commissione di revi­sione dei consuntivi del 1835 al 1850) 16 egység A korábbi hasonló feladattal ellátott szervek szabálytalan működését követően alakították meg 1854-ben ezt a bi­zottságot. Iratai nincsenek leltározva. Pénzügyi Államtanács (Consulta di stato per le finanze) 1850- 1870 155 egység 1849-től átvette a Számlaellenőrzési Kongregáció feladatait. Ellenőrizte a minisztériumok által benyújtott előzetes és végleges költségvetéseket, a régi műemlékek és Róma fa­lainak restaurálásával kapcsolatos számlákat. Róma és Comarca Elnöksége (Presidenza di Roma e Comarca) 1830-1870 2358 egység A Jókormányzati kongregáció hatásköre kiterjedt Comar­­cára, a város körüli 40 mérföld átmérőjű körre. 1827-ben ezt a feladatot egy új hivatal, a Comarcai Elnökség vette át, fennhatóságát 1847-ben az egész városra kiterjesztette. Kiemelendők a vizekkel, utakkal, kamarai javakkal és a vasútvonalak építéséhez szükséges kisajátításokkal kap­csolatos munkálatok. Itt van a római városi tanács elő­zetes költségvetéseinek egy sorozata is. Kamarai javak kezelése (Amministratione dei beni camerali) 1837-1847 292 egység Vegyes iratok épületek elidegenítésére és átadására, aján­dékozására stb. Kamarai tulajdonok és egyenesadók igazgatósága (Direzione generale déllé proprietá camerali e dazi diretti) 1848-1870 1458 egység Feladatai közül kiemelendők a lakbérek, restaurálások, vásárlások. Pénzügyminisztérium (Ministero déllé Finanze) 1847- 1870 336 egység 1847-ben vette át a Kincstár feladatát. A számos címszó közül kiemelendők a kamarai tulajdonokra, egyenesadókra és ásatásokra vonatkozók. A pápai vasutak általános felügyelősége (Commis­­sariato generale per le ferrovie pontificie) 1858-1871 63 egység A vasutak felügyelete 1847-ig a vízügyi és útügyi prefek­­túra, majd később a Közmunkaügyi Minisztérium hatás­körébe tartozott, s 1858-ban került át a felügyelőségre, amely ellenőrizte a pápai állam által koncesszióba kiadott valamennyi vasútvonal építését, igazgatását és üzemelteté­sét. Iratok a Rómából kiinduló vasútvonalak építésével kapcsolatos kisajátításokról és a központi pályaudvarról. Leltár. Prefektúra (Prefettura) 1871-1957 kb. 5000 egység A római városrendezési tervekre vonatkozó állag a prefek­túra anyagának függeléke, körülbelül 100 dossziéból áll, három részre osztva. Ezek közül egy a városrendezési tervekkel, a másik kettő pedig a kisajátításokkal foglalko­zik. Jelentős városrendezési szempontból az a dokumen­táció, amely az olasz királyság első éveivel, a fővárosnak Rómába való költözésével, illetve a megszüntetett rendek épületeinek elfoglalásával, az építmények karbantartási szerződéseivel és a vasutak létesítésével kapcsolatos. Pénzügyi felügyelőség (Intendenza di finanza) 1871-1917 kb. 1500 egység Kiemelendők az első ingatlanügynökségekkel kapcsolatos dokumentumok. Közjegyzői irattárak (Archiv! notarili) XIV-XIX. század kb. 5000 egység Talán a leggazdagabban és legpontosabban mutatják be Róma építészeti fejlődését, mind a középítkezések, mind a magánépítkezések területén a fizetési meghagyások, nyugták, eladási, ajándékozási és örökösödési okmányok révén. A pápai hivatalok, törvényszékek közjegyzőinek, valamint a harminc capitoliumi közjegyzői irodának a do­kumentumaiból tevődik össze. Közjegyzői irodák és köz­jegyzők szerint rendezve, névsorral, leltárral. CSALÁDI LEVÉLTÁRAK (ARCHIVI DI FAMIGLIE) A családi levéltárak többek közt az ingatlanokkal, középít­kezésekkel, közhivatali tevékenységgel kapcsolatos ira­tokat tartalmaznak. Például a Cybo levéltár IV. állaga iratokat tartalmaz a Szent Péter-templom karbantartásá­ról az 1637-1655-ös évekből; a Spada levéltárban gaz­dag anyag van Virgilio Spada atyától a San Giovanni in Laterano székesegyházzal kapcsolatban; a Castellani és Antonelli levéltárakban nyomon lehet követni a ró­mai gazdasági életet a XIX. század végétől, elsősorban a bankokat, a vasutak építését, római és pápai, valamint itáliai pénzcsoportok kapcsolatait; a Santacroce levéltár a római topográfia szempontjából érdekes végrendelete­ket tartalmaz. A Lanté és Giustiniani levéltárban fel­jegyzéseket találunk a városi ingatlanokról. * * * Megszűnt vallási testületek (Corporazioni religiose soppresse) 66 férfi és 34 női, törvény által megszüntetett vallási testület iratait találjuk itt, zömmel saját épületeikről. Kórházak (Ospedali) Dokumentáció az intézmények városi és vidéki tulajdonai­ról, telekkönyvek, bevételi és kiadási könyvek, ajándéko­zások, igazolások és különböző ingatlanokkal kapcsolatos érdekeltségek. A Római ÁJlami Levéltár a következő kór­házak iratait őrzi: 5. Spirito di Sassia (1208-1885) 4039 egység; 55. Salvatore ad Sancta Sanctorum (XII. század- 1890) 2620 egység; Ospizio della 5. Trinita dei Pellegrini (1500-1862) 1270 egység; 5. Callicano (XVII. század- 1870) 260 egység; S. Giacomo (1341-1892) 1696 egység; 284 EURÓPAI FŐVÁROSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom