Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Oslo
működött. A két említett szerv egy fél évszázadon át működött együtt. A műemlékvédelem i960 óta jelentősen fellendült és Oslo 1956 óta rendelkezik külön Byantikvarennel (Városi Műemlékvédelmi Hivatal). IRODALOM SOMMERFELDT, W.: Norges topografi, Oslo. Bibliografisk fortegnelse over topografisk og lokalhistorisk litteratur [Norvégia topográfiája. Oslo. A helytörténeti és topográfiai irodalom bibliográfiája], Oslo, 1939. DAAE, L.: Det gamle Christiania [A régi Christiania]. Christiania, 1871. COLLETT, A.: Gamle Christiania-billeder [Képek a régi Christianiáról]. Christiania, 1893. BULL, E.: Kristianias historic [Christiania története]. 5. k. Christiania, 1922-1928. BERG, A.: Det gamle Christiania [A régi Christiania]. Oslo, 1965. BERG, A.: Akershus slott i 1600-1700 árene [Az Akershus-palota a XVII. és XVIII. században]. 2 k. Oslo, 1950-1951. BERG, A.-Hagtvedt,B.: Vár Felsers kirke [A székesegyház]. Oslo, 1950. KaOLI, G.: Slottet i Oslo [Az oslói királyi palota]. Oslo, 1973-HAFFNER, V.: Stortingets hús [Az Országház épülete]. Oslo, 1953. PEDERSEN, B.: Akersgatens arkitekturhistorie [Az Akersgaten építészettörténete]. Oslo, 1967. ARSTAL, A.-JUST, C.: Oslo byleksiken [Oslo város lexikona]. Oslo, 1938, 1966. ST HALLVARD PERIODIKÁK. 1915-FORRÁSOK Oslo történeti városmagjának építészeti forrásairól nem könnyű beszámolót készíteni. A XVII. században a beépülés nagyrészt írásos ügykezelés nélkül ment végbe. Az új tulajdonos telekkiutaló levelet (tomtebrev) kapott; az építkezés magánvállalkozás formájában történt. A XVIII. századból sem maradt sok írásos nyoma az építkezéseknek, csak közvetett források révén lehet tudomást szerezni a már fennálló épületekről. A levéltári források tárgyalása így lényegében csak a XIX. századdal kezdődhet. A város építésügyi szerveinek iratait részben a Kommunearkiv (Városi Levéltár), részben a város jelenlegi építési hivatalai őrzik. A városban folyt állami építkezésekre (királyi palota, egyetem, országház építése) vonatkozóan az állami szervek iratai jórészt a Riksarkiv (Országos Levéltár) kezelésében vannak. Az épületek tűz elleni biztosításával kapcsolatos iratokat a XVIII. század második felétől, amelyekből - a 10 évenként végzett újabb becslések jóvoltából - a biztosított épületek sorsát felépítésüktől kezdve lebontásukig, esetleg mind a mai napig megbízható módon lehet követni, részben az Országos Levéltárban, részben a Statsarkivban (Kerületi Levéltár), részben a Városi Levéltárban találjuk. Időnként felmerül egy építészettörténeti levéltár vagy gyűjtemény létesítésének terve, de megvalósítása eddig nem sikerült. Elsősorban a közelmúlt és a jelen jelentősebb építészeinek hagyatékára gondolnak, de eddig még egyetlen építész hátrahagyott anyagát sem lehetett ilyen módon megmenteni. Egyes építészek iratai szerencsés esetben az Országos Levéltár, a Városi Múzeum vagy az Egyetemi Könyvtár (Universitetsbibliotek) kézirattárába kerülnek, de a legtöbb esetben a hagyaték az örökösök tulajdona lesz és megsemmisül. VÁROSI LEVÉLTÁR (KOMMUNE ARKIVET) Oslo, Rádhuset Városi mérnök (Stadskonduktör) 1842-től A telekfelmérést és építésügyi ellenőrzést végző városi mérnök feljegyzései. Tűzbiztosítási jegyzőkönyvek (Brantaktsprotokoll) 1878-tól Christianiában a polgárok kezdeményezésére 1755-ben létesült az első tűzbiztosító társaság. A biztosítandó épületeket fel kellett becsülni; a kiállított becslési irat az épület részletes leírását tartalmazza. A becslést tízévenként meg kellett újítani. 1767-től vált kötelezővé az épületek tűz elleni biztosítása. Az egyes épületek sorsára vonatkozóan fontos források a tűzbiztosítási jegyzőkönyvek. (Az 1878 előttieket lásd a kerületi levéltárban, ill. az Országos Levéltárban.) VÁROSI ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL (OSLO BYGNINGSKONTROLLEN) Oslo, Herslebsgate 19 Építésügyi Bizottság (Bygningskommisjon) Jegyzőkönyvek 1838-tól Építési és bontási engedélyért benyújtott kérvények Kb. 1860-tól Egyedülálló fontosságú források ezek a kérvények, amelyek az építtető és az építőmester (építész) nevén kívül részletes épületleírást, alaprajzot, metszeteket stb. tartalmaznak. Házanként, az utcák alfabetikus rendje szerint rendezve, az egész anyag mikrofilmen. Az eredeti anyagot - sajnos - kiselejtezték, és az egy melléképületben egymásra hányt kötegek hozzáférhetetlen halmazából áll. A kár annál inkább helyrehozhatatlan, mert a mikrofilmek készítése alkalmával a történelmi képzettséggel nem rendelkező technikai személyzet meglehetősen önkényes szelekciót is végzett, fontosnak azt tartva, ami a még ma is álló épületekre vonatkozik. VÁROSTERVEZÉSI HIVATAL (OSLO BYPLANKONTORET) Oslo, Trondheimsveien 5 224 EURÓPAI FŐVÁROSOK
