Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

Madrid

Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium (Mini­­sterio de Educación y Ciencia) Tervek, iratok a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények épületeinek építéséről, javításáról: terek, ka­puk, egyetemi karok, kórházak, kertek, minisztériumok, múzeumok, csillagvizsgálók, paloták, diákotthonok, sír­emlékek, színházak, tornyok stb. Közmunkaügyi Minisztérium (Ministerio de Obras Públicas) Villamosvasutak és vasutak dokumentumai. Kormányelnökség (Presidencia del Gobierno) Általános ügyek (Oscar Jüergens építész 1910. évi város­­rendezési terve), amelyek a spanyol parlament épületeire és Madrid két új monumentális terére vonatkoznak. A Par­lament legfontosabb épületeinek összehasonlítása. Tervek: Madrid parkja; IV. Kiállítás Amerika történelméről, 1892. SAN FERNANDO KIRÁLYI SZÉPMŰVÉSZETI AKADÉMIA LEVÉLTÁRA (ARCHIVO DE LA REAL ACADEMIA DE BELLAS ARTES DE SAN FERNANDO) Madrid, Alcalá 13 1752-1920 Az Akadémiát VI. Ferdinánd 1752-ben alapította a fes­tészet, szobrászat és építészet támogatására. Levéltárának anyaga rendezett. Madrid építészetére a következő doku­mentáció vonatkozik: Akadémia: különböző épületem végzett építési-javítási munkák anyaga. Bazilikák: jelentések a restaurálásokról. Buenavista-palota: az épületen végzett munkák és a Fer­­nandino Múzeum alapítására adott engedély. Calatravas­­kolostor: restaurálási munkák, a lebontás elkerülése ér­dekében készített beszámoló. Kolostorok: javítási és fej­lesztési munkák, a San Francisco el Grande-kolostor építési ügyiratai. Templomok: újjáépítési, javítási és bő­vítési iratok 1773-tól. Jelentések: a fejlesztési bizottság jelentései 1773-tól. Madrid: kolostorok és emlékművek tervei és javításai 1863-tól. Puerta del Sol: felújítási iratai 1863-tól. Imaházak: restaurálási tervek 1863-tól. Fentieken kívül a nemzeti műemlékké nyilvánított vagy nem nyilvánított műemlékek adatainak és terveinek do­kumentációja. JEGYZŐKÖNYVEK TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRA (ARCHIVO HISTÓRICO DE PROTOCOLOS) Madrid, Alberto Bosch 4 1504-1876 1931-ben alapították. Itt gyűjtik azokat a jegyzőkönyveket, amelyekbe Madrid közjegyzői lemásolták az aláírásukkal hitelesített iratokat 1504 és 1876 között. Igen nagy jelen­tőségű anyag, mivel minden építészeti ténykedést köz­jegyző által kellett bejegyeztetni és hitelesíttetni. Köz­jegyzők neve szerint betűrendben rendezett. NEMZETI KÖNYVTÁR (BIBLIOTECA NÁCIÓNÁL) Madrid, Paseo de Calvo Sotelo 20 Metszetgyűjtemény (Sección de Estampas) 1867-ben a spanyol állam megvásárolta Vicente Cardedera metszetgyűjteményét, később bővítették a királyi palotá­ban levő metszetekkel és egyéb szerzeményekkel. Rende­zett cédulakatalógus. A KÖZMUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM LEVÉLTÁRA (ARCHIVO DEL MINISTERIO DE OBRAS PÚBLICAS) Madrid, Av. de Generalísimo 1 XIX-XX. század A minisztérium iratait őrzi annak alapítása (1931) óta. Madridra vonatkozó anyag a következő fondokban van: Építészet: 14 épület tervrajzai a XIX. század második felétől 1920-ig. Városrendezés: utcák kijelölése (33 terv), Madrid térképei, a Puerta del Sol terének tervei. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZPONTI LEVÉLTÁRA (ARCHIVO GENERAL DEL MINISTERIO DE HACIENDA) Madrid, Alcalá 3 1623-1920 1857-ben alapították. Madridra vonatkozó iratok lelő­helyei: tanácsok háza: 1825-1835; építkezések: Cham­­beri templom, vámház,, a régens lakhelye, a Miniszter­­tanács elnökségének székhelye, a Salesas-kolostor, a Teatro Real, a küldöttek kongresszusa, kolostorok stb. 1761- 1920; különböző ügyiratok és a felszámolásokkal kapcsola­tos kártérítések, 1832-1884; állami ingatlantulajdon, 1623- 1804; adásvételi iratok, 1836. MADRID VIDÉKE KIRENDELTSÉGI LEVÉLTÁR (ARCHIVO DE LA DIPUTACIÓN PROVINCIAL DE MADRID) Madrid, Miguel Ángel 25 E levéltár anyagából a madridi építészetet illetően emlí­tésre méltó a Központi Kórház szekciója XVI-XVIII. és XX. század, (52 csomó); F. Sabatini előírásai (1769); iratok, elszámolások az építésekről. A H. IZABELLA-CSATORNA LEVÉLTÁRA (ARCHIVO DEL CANAL DE ISABEL II.) Madrid, Joaquin García Morato 127 1851-1920 A II. Izabella-csatorna 1851 óta látja el a fővárost vízzel. A levéltár őrzi a vízcsőhálózat terveit, az üzemeltetésére, szétosztására és karbantartására vonatkozó iratokat. SZENT FERENC TISZTELETREMÉLTÓ BŰNBÁNÓ HARMADRENDJÉNEK LEVÉLTÁRA (ARCHIVO DE LA VENERABLE ORDEN TERCERA DE PENITENCIA DE SAN FRANCISCO) Madrid, San Bemabé 13 A Tiszteletreméltó Harmadrendet Szent Ferenc 1221-ben alapította, spanyolországi megalakulásának ideje ismeret­len. Egyike volt az első itt megtelepedett rendeknek és már 1617-ben külön kápolnával rendelkezett. A ma is birtokában levő új kápolnát 1662-ben kezdték építeni. Le­véltárában Madrid építészetére vonatkozó fondok a kö­vetkezők: Általános ügyek: a Buen Retiro királyi park­ban és lakban végzett munkák; történeti leírás az 1850-ben épült Santo Domingo el Real-kolostorról (J. M. Eguren). Megállapodások: a kápolna építéséről (1662-1908). Ká­polna: a végzett munkák iratai és számlái (1609-1886). 202 EURÓPAI FŐVÁROSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom