Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
és a jelenleg is érvényes helyrajzi számokat. A Mérnöki Hivatal irányítása alatt végzett felmérések során készült térképek zöme a Térképtárban található. IV. 1403 Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága IV. 1403 x A városfejlesztési program kidolgozására kiküldött bizottság 1932-1940 0,22 fm Ülésjegyzőkönyvek, vegyes iratok és az 1937. évi VI. te. alapján készített városfejlesztési terv kézirata. IV. 1403 hh Városrendezési és közlekedési szakbizottság 1936-1944 0,11 fm A bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. A város szabályozása, területének felmérése, a telekrendezés és az építési engedélyek megadása magának az egyesített fővárosnak az igazgatási szerveinél 1873-tól 1929-ig a megfelelő tanácsi, 1930-tól pedig a polgármesteri ügyosztályok hatáskörébe tartozott. Ezek iratai a következő fondokban és állagokban találhatók: IV. 1407 Budapest Székesfőváros Tanácsa IV. 1407 b Tanácsi ügyosztályok központi irattára 1873-1929 IV. 1409 Budapest Székesfőváros polgármestere IV. 1409 c Polgármesteri ügyosztályok központi irattára 1930-1944 Az ügyosztályok a tervrajzok zömét az iratokból kiemelve külön tervtárban őrizték. Ez a tervtár ma Budapest Főváros Tanácsa V. B. Városrendezési és Épitészeti Főosztályának kezelésében van, helyrajzi számok szerint rendezve. Kisebb mértékű hiányai ellenére is kb. 20 000 középület és magánház terveit tartalmazza és a főváros építészetére 1873-tól kezdve a Fővárosi Közmunkák Tanácsának anyagán kívül a legfontosabb forrásnak tekinthető. A tanácsi, illetve polgármesteri ügyosztályok iratai mellett hagyott, kisebb számú tervrajz ma BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA TERV- ÉS TÉRKÉPTÁRÁBAN vannak. 1889-től Budapest főváros hivatalos lapja, a Fővárosi Közlöny is kitűnő forrás, mert ismerteti az építésüggyel foglalkozó közgyűlési bizottságok ülésein, illetve a közgyűléseken a lényeges építési ügyekben lefolyt vitákat s a főváros középitkezéseinek esetében rendkívül alapos, levéltári kutatásokra támaszkodó történeti előtanulmányokat is közöl. A Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye (megjelent 1867-1942) pedig rendszeresen leírja építészeti szempontból a legfontosabb új budapesti épületeket. Fontos a Budapesti Cím- és Lakjegyzék is, amely 1871-től 1929-ig évről évre közli az ingatlantulajdonosok jegyzékét. A TÉRKÉPTÁR a három város, majd az egyesített főváros rendezését, felmérését, térképezését irányító és végző helyi szervek (tanács, mérnöki hivatal, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa) működése során keletkezett térképekből áll, amelyeket a könnyebb kezelés érdekében kiemeltek ezek iratai közül. Ezek a városrendezési, telekmegosztási, határmegállapítási céllal készült térképek a főváros fejlődésének minden egyes fázisát rögzítik a XVIII. századtól úgyszólván napjainkig. A térképek részint egy-egy konkrét rendezési, építési ügyben, részint a városi terület általános felmérése és térképezése során jöttek létre. Buda és Pest területéről először a XVII. század utolsó évtizedében, majd 1714-ben, illetve 1734-ben készült felmérés. A következő felmérés az 1780-as években történt; Budáét Kayser János, Pestét pedig a kor egyik legkiválóbb mérnöke és térképírója, Bállá Antal készítette el. Ezek az 1780-as években készült térképek szolgáltak a két városban minden további kartográfiai munka kiindulópontjául 1868- ig, amikor megkezdték a városok háromszögeléssel és lejtméréssel történő feltérképezését; e munka véghezvitele már a Fővárosi Közmunkatanács irányításával történt. A Térképtárban őrzött térképek zöme a városi mérnökök által készített kéziratos térkép. A Térképtár a következő fondokra tagolódik: BUDA VÁROS TÉRKÉPEI XV. 201 Áttekintő egész térképek 1800-1873 (1880) 308 db XV. 202 Áttekintő részlettérképek 1808-1840 6 db XV. 203 Vár 1783-1873 (1899) 47 db XV. 204 Krisztinaváros 1785- 1873 27 db XV. 205 Víziváros 1755-1813 67 db XV. 206 Tabán 1787-1873 (1899) 36 db XV. 207 Újlak, Országút 1786- 1873 68 db XV. 208 Hegyvidék 1753-1873 115 db PEST VÁROS TÉRKÉPEI XV. 221 Áttekintő egész térképek 1785-1873 602 db XV. 222 Áttekintő részlettérképek 1787- 1873 24 db XV. 223 Belváros 1767-1873 (1876) 77 db XV. 224 Lipótváros 1770-1873 (1884) 130 db XV. 225 Terézváros 1785-1873 (1896) 142 db XV. 226 Józsefváros 1780-1873 (1874) 86 db XV. 227 Ferencváros 1790-1873 (1893) 137 db XV. 228 Kőbánya 1782-1873 (1897) 103 db XV. 229 Angyalföld, Zugló 1790-1873 45 db ÓBUDA TÉRKÉPEI XV. 241 Óbuda mezőváros térképei 1858-1873 87 db XV. 242 Pest-Buda-Óbuda áttekintő térképei 1828-1873 30 db BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS TÉRKÉPEI XV. 243 Áttekintő térképek 1873-1949 976 db XV. 244 Részlettérképek 1873-1948 58 db XV. 245 Erdőtérképek 1873-1949 15 db A fenti fondokban őrzött kéziratos térképek zömének leírása megvan A Fővárosi Levéltár térképei 1705-1918 című katalógusban. Bp. 1964. összeállította Farkas Elemémé. Irodalom: Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága. 1738-1815. Bp. évsz. nélkül. BUDAPEST KÖRNYÉKE TÉRKÉPEI XV. 272 Albertfalva térképei 1940 8 db BUDAPEST 125
