Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Megjelenik itt a kőlóca, az oszlopos tornác, a kerek lépcsőház, Schoen Arnold szerint „monumentális történelmi templomstílusokkal, a historizmussal szakító, népi falusi építészet intim motívum körében mozgó alacsonyfalu épület” született.82 P. Szűcs Julianna mintegy negyven évvel későbbi megfogalmazásában Árkay „az »art deco« szellemében fogant kis városmajori kápolnáig logikusan haladt előre a leegyszerűsített és monumentális architektúra irányába. Akik a húszas években az egyházmüvészet színvonal emelkedését és megújulását kívánták, azok egyedül Árkay munkásságában bízhattak. Az 1926-ban felszentelt kistemplom jóformán csak az erdélyi építészetből kölcsönvett magas toronysisakkal és tornác-megoldásával utal a történeti formákra. A hasábig egyszerűsített harangtorony test, a fejezetek nélküli oszlopok, a fékhengerre redukált lépcsőház viszont már a funkcionalista építészet óvatos alkalmazásáról árulkodnak. Talán az anyagi eszközök hiánya is a »modernség« felé kényszerítette ezt az intim, falusias hatásra törekvő kis építményt,”83 Dr. Csernoch János hercegprímás felszenteli a városmajori templomot. 1925. szeptember 8. Hauser 1930.121. p. A főhajó felett függesztett, széles csúcsíves rabicszerkezet (deszkázaton nád és vakolat) készült. Az egykori apró mintás és ornamentális díszítőfestés és a figurális falfestés nagy része elpusztult. A 2020. évi rekonstrukció a maradványt visszafedte. BTM KM Égy ltsz. 67.72. 82 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 83 P. Szűcs 1977. 63. p. _________________________________________________________________43 Árkay Aladár (1868-1932) építész. Hauszmann Alajos, majd Kallina Mór irodájában dolgozott. Első önálló műve, az Andrássy úti Babocsay-villa 1905-ben készült el. A historikus építészettől a szeceszsziót érintve eljutott a számára kedves magyaros-népies építészethez, majd idősebb korára nyitott az akkor megjelenő modern stílus felé is. 1913-ban tervezte a népiesszecessziós hangvételű centrális, kupolafedéses fasori református templomot, melyen már az erdélyi népművészet és a finn művészet hatása érezhető. Szín- és formavilágát befolyásolták a festészetben és iparművészetben szerzett tapasztalatai. A két világháború közötti időszak első évtizedében az egyházi építészet legszínvonalasabb, legtermékenyebb építésze egyedi magyaros hangvételű műveivel. Szeretetreméltó, finom gondolkodású, álmodozó, költői lelkű - a kortársak nekrológja szerint. A kép forrása: Az Est 23 (1924) 27. sz. 9. p. Máriát ábrázoló festésrészlet a diadalív felett, ma fedett, nem látható Alapfy László felvétele, 2020
