Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A hagyományos toronysisak helyett kialakított nyitott vasbeton keretekből komponált „sisak” a városmajori templom jellegzetessége Rosch Gábor felvétele a pécsi, ahonnan Szőnyi jött), modern templomtervekről kérték ki a hivatal véleményét.175 Az ügyek mintegy felében kedvezőtlen véleményt adott, elsősorban liturgiái szempontból vizsgálta felül a terveket. Ebben az időszakban a gyengébb vidéki terveket a hivatal építész titkára, Szabó Lóránt még ingyen átdolgozta vagy újratervezte. A fővárosi tervek elbírálásakor a művészi szempontokat jobban figyelembe vették, mint a vidéki alkotásoknál. Szőnyi igen lelkiismeretesen és mélyrehatóan végezte a beadott tervek bírálatát. Alaposságára és szemléletére jellemző a városmajori templom campaniléjéről írt véleménye. „Ahogyan azonban ez az áttörtség jelentkezik, abban az az újdonság. A harangok felvételére szánt cellák nyílásai nem a szokásos ablakok módjára vannak megformálva, hanem a cella egész külső oldalát elfoglalják és ennek következtében a cellák sejtszerűen mutatkoznak. [...] A betonszerkezetből logikusan folynak a vonalas formák és a vízszintesek és függőlegesek metsződései. Az alsó cellasorok fölé állított cella pedig csúcsot alkot a torony felső végén és így a sisakot pótolja. Hagyománykövető és szokatlan újdonságában is szép [...] A késő utókor számára pedig hűséges tükrét nyújtja majd a viszontagságos, korszerű egyházművészeti törekvéseknek.”176 A templomépítés általános problémájának tartotta a födém nem megfelelő megválasztását. Az egyház és a hívek szinte mindig boltozatot szerettek volna. Szőnyi szerint a kő- és téglaboltozat drága és anyagigényes, a helyette használt rabic (fára függesztett gipsz) tűzbiztonsági és páralecsapódási-hőtechnikai, azaz festési szempontból kedvezőtlen volt. A vasbetonboltozatot a nem kielégítő hő- és hangszigetelés miatt nem ajánlotta. A legjobbnak a fából készült kazettás síkmennyezetet tartotta.177 A fenti példák jól mutatják, hogy a Szőnyi által vezetett KEH nyitott volt a modernizációra, és komplex épületbírálatra törekedett. A hivatal működésének kezdetétől fogva ajánlott művészeket az épület és a berendezés megtervezésére, támogatta a fiatal, haladó gondolkodású alkotókat. E célból Szőnyi katolikus művészkataszter összeállítását kezdeményezte 1933-ban, a régi szokásra hivatkozva, miszerint az egyházak csak saját vallásbélieknek adnak megbízást.178 Valóban ritkán volt ez alól kivétel, de például 1940-ben a bocföldi plébános Krompecher László protestáns tervezővel készíttette el 500 fős templomuk tervét, akivel, mint a göcseji és zalai templomok legjobb ismerőjével, egy tanulmányúton ismerkedett össze. A KEH elfogadta a tervet, de megjegyezte, hogy vajon szerencsés-e katolikus templomnál protestáns tervezőt alkalmazni, mert ez még fordítva nem fordult elő.179 A kataszterbe azok kerülhettek be, akik születésüktől fogva a katolikus egyházhoz tartoztak, illetve művészeti és magánéleti szempontból is érdemesek voltak arra. Szőnyi úgy gondolta, hogy a KEH mint művészajánló működhet, a katasztert azonban nem akarta nyilvánossá tenni („kataszter létének elhallgatása”), nehogy a katolikusok elveszítsék a nem katolikusok támogatását.180 Szőnyi Ottó igazgatósága alatt a titkári posztot a szintén pécsi Szabó Lóránt építész töltötte be 1935-ben bekövetkezett haláláig. Utána a 29 éves Goszleth Lajos építész nyerte el a titkári állásra kiírt pályázatot. Goszleth 1945 után Németországba távozott,181 helyette Árkay Bertalan került még egy rövid időre, a hivatal megszűnéséig, a titkári pozícióba. Babér utcai Szent Mihály-templom vasbeton födémé MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár 175 Az egyházmegyék olykor kikérték a Központi Egyházművészeti Hivatal véleményét. Például a pécsi temetőkápolna pályázati kiírásával kapcsolatban a plébános kérte a pécsi származású Szőnyi tanácsát, aki a templom majdani bővítésére gondolva a kiírásban előírt centrális alaprajz helyett szabadabb megoldást javasolt. Szintén 1931-ben a plébános kikérte Szőnyi álláspontját egy olcsó, Szabó Lóránt által tervezett templomtípus tervére vonatkozóan. A komlói bányatelepi templomot 1935-ben Fábián Gáspár tervezte, Szőnyi elfogadásra javasolta az alaprajz használhatósága és a tágas belső tér miatt, azonban „az épület sablonos román külseje kevés érdeklődésre tarthat számot. A kőanyag visz majd csak bele élénk képet." PrL KEH 42/1935. 176 PrL KEH 71/1935. 177 A hivatal 1931-ben 156, 1932-ben 207,1933-ban 301 üggyel foglalkozott. PrL KEH 50/1934. 178 Beszámoló a Központi Egyházművészeti Hivatal munkájáról (1931-1933). PrL KEH 50/1934. 179 PrL KEH 353/1940. 180 Beszámoló a Központi Egyházművészeti Hivatal munkájáról (1931-1933). PrL KEH 50/1934. 181 Molnár Ernő és Goszleth Lajos levelezése. PrL KEH 2/1946; Molnár önéletrajza. PrL KEH 20/1946. 86
