Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Az építész mellett mindenképp meg kell emlékezni a vasbeton szerkezeteket megtervező Baczó Andorról is, aki a kupola szerkezetét megfelelő, sőt takarékos módon oldotta meg. A templomteret a szokásos módon kettős héjú kupola fedi. A felső vékony tetőhéj alatt 8-10 méterre, tőle függetlenül áll a belső tér lefedését szolgáló alsó kupola.'62 Az építkezés csak 1929. június 22-én indult. Az 1928. és 1929. évi fővárosi költségvetés biztosította az előzőleg engedélyezett 800 000 pengőt (koronaértékben 10 milliárd koronát). Az eredeti tervek szerinti költségtervezetet a templomépítő bizottság kevesebb mint a felére, 1,5 millió pengő alá csökkentette. így 1929 tavaszára a szükséges pénz 90%-a állt rendelkezésre (a fővárostól 800 000 pengő, a kultuszminisztertől 500 000 pengő, országos gyűjtésből 10 000 pengő, a Fillér Egyesülettől 50 000 pengő). A főváros ígéretet tett, hogy a hiányzó 10%-ot is biztosítja a következő években.163 Az éves templomépítésre szánt alap mellett az 1928-ban jelentkező háztartási feleslegből a főváros külön kezelte az építést. A főváros tehát 1928-1931 között kiemelt módon támogatta a Rezső téri templom építését. A harangokat 1931. szeptember 13-án, a templomot október elején szentelték fel Horthy Miklós és felesége részvételével. 162 Baczó Andor: A Rezső-téri Ferencz József emléktemplom vasbeton szerkezete. Építő Ipar - Építő Művészet 55 (1931) 35-36. sz. 148-149. p. Ilyen duplakupolás megoldást alkalmaztak például a Bazilikánál és a Parlamentnél. 163 BFL IV.1407.b 67 167/1929-IV. üi. sz. 81 A vasbeton kupola építése, Baczó Andor Magyar Építőművészet 31 (1931)7-9. sz.3.p. A centrális templom alaprajza, 1927, Lechner Jenő BFL XV.17.d.328 KT T24/9 A bal oldalon: A homlokzati terv, 1927, Lechner Jenő BFL XV.17.d.328 KT T24/13
