Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Láczay Fritz Oszkár megvett terve. Magyar Építőművészet 27 (1927) 10-12. sz. 10. p. Wiesner Emil megvett terve. Magyar Építőművészet 27 (1927) 10-12. sz. 9. p. kegyelettel nagybátyám iránt, követtem pályatervének bizantikus térkompozícióját, természetesen klasszicista arányokba átültetve. Az oszlopfők, kovácsolt vasrácsok, fafaragások tervezésénél a Nemzeti Múzeumunk honfoglalás kori gyűjteményének ősmagyar motívumaira támaszkodtam. így kívántam, a lehetőséghez képest Lechner Ödön emlékének hódolni ,”158 Izabellának valóban voltak tervei a templommal, családja temetkezési helyéül szerette volna azt felhasználni. A párizsi Invalidusok Dómjában elhelyezett Napóleon-síremlék mintájára a kupola alatti sírboltban kívánta elhelyezni Ferenc József Bécsből Budapestre hozandó hamvait.159 A kortárs építész, tájépítész Rerrich Béla a Magyar Építőművészeiben fogalmazta meg véleményét: „Lechner Jenő, a nemzeti irányú építőművészeti törekvések egyik főembere, a Hild József, Pollack Mihály korszakának gondolatvilágába belemélyedve oldja meg a tervét, mellyel az első díjat nyeri el. Ismeretes művészi meggyőződése, amely szerint az általa elnevezett és immár a művészet történetébe bevezetett »Palatínus stílus« korszaka a hazai építőművészet egyik legértékesebb és legjellegzetesebb periódusa. Lechner Jenő tehát ezzel a művével nem került meggyőződésével ellentétbe és ha most ez egyszer nem a felsőmagyarországi emlékekből merített és egyénivé alakított formatőkéjét gyümölcsözteti, alkotó műhelyének egy másik almáriumából veszi elő a szintén sajátmaga gyűjtötte és egyéniségével átformált formaanyagot.” Rerrich erősen bírálta, hogy a tervezőknek egy idejét múlt, bár nemzeti kötődésű, sőt Árkaynak még a „lelki világától” is távol álló stílusban kellett tervezniük. „A pályázati kiírásban az volt, hogy a templom épüljön meg abban az idők folyamán magyarrá fémjelzett stílusban, amely a nagy Nádor idejében volt divatban. Nem tagadható le az, hogy amennyiben a kiírás nem merte megkockáztatni azt, hogy a fogadalmi templom a mai kor szellemében épüljön meg - habár ezt a szűkebbkörű pályázat esetében bátran megtehette volna a leglogikusabb volt mégis a Nádor korabeli építőstílust kikötni, mert tagadhatatlan, hogy ez a - pár idegenből ideszármazott és idegenből ideszakadt mesterektől ered, mégis mint stílus határozott ismérveit mutatja fel a meghonosodásnak és hazánknak tényleg jellegzetes építőkorszakát képezi. Reméljük, hogy ez a kiírás a maga nemében megmarad, mint ennek a korszaknak záró fejezete és csakhamar áldásossá válik, mint egy egészséges reakció okozója, abban az irányban, hogy új, modern, 158 Kismarty-Lechner 1961. 114. p. 159 Ybl Ervin: A Ferenc József fogadalmi templom. Magyar Építőművészet 31 (1931) 7-9. sz. 3-10. p. 3. p. 75
