Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Kiemelt fővárosi építkezés a Ferenc Tózsef-emléktemplom______ Magyarok Nagyasszonya Tisztviselőtelepi Plébániatemplom, 1924,1929-1931 VIII. Rezső tér A tisztviselőtelepi templom építésére csak a következő nagy fővárosi templomépítési akció keretében került sor. Mégis ennek a korszaknak a végén tárgyaljuk, mivel előzményei, szellemisége, megszületésének körülményei idekapcsolják. A Regnum Marianum mellett a korszak másik nagy, reprezentatív tervpályázata alapján született templom, de az előbbi magán, az utóbbi fővárosi beruházásban létesült. A két építkezés között igen sok párhuzam található. A két templom helykijelölése 1923-ban történt, mindkettő szabadon álló, parkosított területre került.137 A zártkörű pályázaton mindkét esetben mintegy tíz pályázót kértek fel a tervezésre, mindkettőben szerepelt Foerk Ernő, Petrovácz Gyula, Kauser József és Lechner Jenő. Az 1924-es Regnum Marianum pályázatra elsősorban műegyetemi, illetve felsőipari iskolai tanárokat hívtak meg, az 1927-es fővárosi pályázaton viszont a modernebb irány több későbbi képviselője, Árkay Aladár, a valamikor modernnek számító, a jobboldalnak elkötelezett Medgyaszay István és a kordivattal haladó Györgyi Dénes is szerepelt. Mindkét megvalósult templomba hatalmas nyitott előcsarnokon keresztül lehet bejutni, centrális jellegű belső terüket - egyiknél magas, másiknál alacsony dobra ültetett laposívű - kupola koronázza. Nyugalmat és fenséget árasztó klasszikus, illetve román jellegű épületek, Ferenc József és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének megfelelően. Előzmények A tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom az időszak legizgalmasabb, egyben legjelentősebb fővárosi beruházású templomépítése. Előzményei a 19. század végére nyúlnak vissza. Az Orczy úttól kifelé eső terület az 1880-as évek második felétől kezdett beépülni. Az Orczy-kert és a városi faiskola (későbbi Népliget) közé eső részt a szabályozási terv derékszögű utcahálózattal osztotta fel az 1880-as évek elején. Itt jött létre 1886 után a Tisztviselőtelep, északabbra 1892-ben a Kálvária kápolna és kertje és 1909-ben a Magyar Államvasutak (Állami Gépgyár) munkástelepe. A területet délről a közelítően négyzet alakú Rezső tér határolta.138 Az ott lakók már 1900-ban elhatározták, hogy Szent István tiszteletére templomot emelnek, 1905-ben kérvényezték önálló plébánia létrehozását, de a főváros anyagiak híján ezt nem támogatta. A helyi Szent István Filléregyesület Ferenc József megkoronázásának 50. évfordulójára szeretett volna jubileumi emléktemplomot emelni a Rezső téren. Fővédnökei Vaszary Kolos, majd Csernoch János hercegprímás voltak, támogatói között szerepelt Prohászka Ottokár püspök, Eszterházy Miklós herceg és Kohl Medárd püspök. 1909-ben az Egyesület Izabella főhercegnőt kérte fel az építkezés legfőbb védnökéül. A főváros a központi (Rezső) tér egy részének átengedésével és anyagi hozzájárulással segítette a helyiek törekvését, kikötötte azonban, hogy nyilvános tervpályázatot kell kiírni a tervezésre.139 A telep létrejöttének 25 éves évfordulóján (1911) készült összeállítás szerint felmerült, hogy a tér többi részét parkosítják, esetleg piacot telepítenek oda.1401913-ban Izabella kívánságára az egyesület megkereste Ferenc Józsefet, hogy 80. születésnapja alkalmából, hosszú uralkodása emlékére jubileumi templomnak nevezhesse a templomot. A templomépítő bizottság, amelynek elnöke a Műemlékek Országos Bizottságát is vezető báró Forster Gyula volt, még ez évben pályázatot írt ki a 3000 főt befogadó, Magyarok Nagyasszonyáról nevezett I. Ferenc József jubileumi templom tervezésére. A pályázati programot a MOB állította össze. Kikötötte, hogy a templomnak román stílusban, de modern technológiával, valamint takarékos megoldásokkal kell épülnie. A kiviteli költség felső határát egymillió koronában jelölte meg (berendezés nélkül). A későbbi kritika szerint a MOB meghatározó szerepének volt köszönhető, hogy a pályázóknak 1913-ban középkori stílusban kellett gondolkodniuk. Valóban feltűnő, hogy a pályázat kiírói nem tudták elképzelni, hogy egy monumentális templom szecessziós, art deco vagy népies stílusban épüljön. A 33 pályázó között olyan neves építészek szerepeltek, mint Foerk Ernő, Reichl Kálmán, Árkay Aladár (két tervvel), Kotsis Iván, Hofhauser Antal, Münnich Aladár és Lux Kálmán. A második díjat Kauser József, az elsőt Lechner Ödön nyerte el,141 aki elveivel ellentétben, a pályázati kiírásnak megfelelően hagyományos történeti stílust használt. A pályázók közül sokan alkalmaztak centrális teret, ami általában nem jellemző a katolikus templomépítészetben. A világháború kitörése azonban megakadályozta a kivitelezést.142 137 BFL IV.1403.a 1970/1923 kgy. sz. határozat. 138 1885-ben készítette el a parcellázási tervet a Fővárosi Mérnöki Hivatal. 139 BFL IV. 1403.a 489/1912 kgy. sz. határozat. 140 Gaál 1911. 106, 108. p. 141 A Rezső-téri templom tervpályázata. Magyar Építőművészet 12 (1914) 3. sz. 1-16, 31. p. 142 Az egyesület által összegyűjtött 600 000 korona devalválódott, a főváros pedig nem folyósította a megszavazott 800 000 koronát. Hauser 1930.237. p. __________________________________________________________________________________67 A Tisztviselőtelepi és a Regnum Marianum templom makettje, 1930 előtt Gallina 1930. 151-152. p. A templom ma. NesztákBéla felvétele A bal oldalon: Neszták Béla fevétele
