Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)

A megbízást végül a fiatal, 35 éves műegyetemi tanár, Kotsis Iván nyerte el „olasz és délfrancia román stílusú” terveivel. Kotsis Szent István korabeli (a Regnum Marianum gondolat születésének időszaka) román stílust választott centrális térelrendezéssel, a monumentalitás kifejezésére lapos kupolával. A Damjanich utca tengelyébe tervezett magas nyugati homlokzati torony alépítményét loggia vette körbe, ami szokatlan és sajátos megoldás a magyar templomépítészetben. A monumentalitás fokozására lépcsőzet vezetett fel a magasabban fekvő loggia-előcsarnokba. A padozat 3,5 méterrel történő megemelésével alagsori helyiségeket tudott kialakítani, ami szintén igen új gondolat volt a magyarországi katolikus templomépítészetben. így lehetővé vált, hogy az alagsori részben gyűlésterem, tanácsterem, foglalkozások, énekkar, kulturális rendezvények, színházi előadások, esetleg vetítések stb. céljára szolgáló közösségi helyiségeket alakítsanak ki. Ez az építészeti megoldás már az újfajta vallásosságot, a hívek közösségének erősítését szolgálta. A későbbiekben elsősorban a református templomoknál vált gyakorivá, hogy a megemelt templompadozat alatt közösségi rendezvényeknek szánt szintet alakítottak ki. A Kotsis Iván által kedvelt reneszánsz stílus elemeként jelenik meg a homlokzati loggia.125

125 Kotsis Iván 1930-ban jelentette meg Az olasz renaissance építőművészet homlokzati és térrendszerei c. könyvét.

Kotsis Iván pályázati terve, 1924 BFL XV.17.d,328 KT T52-1

A torony nélkül megépült Regnum Marianum (az eredeti felvétel tükörképe) BFLXV.19.d.2.c.29

61