Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)

A templom és a Lengyel Ház (szociális otthon) építése 1925-ben kezdődött, forrásként főleg a Danek Vince lengyel pap amerikai és európai útján gyűjtött pénz állt rendelkezésre. A kőbányai Sorg Antal építőmester - aki hatalmas munkákon dolgozott az egész ország egész területén - jutányos áron vállalta a kivitelezést. A templom már majdnem elkészült, amikor Danek a terveket Adolf Szyszko-Bohusznak, a jó nevű lengyel építész­nek is eljuttatta véleményezésre, aki a szélfogó fölé egy három tűhegysisakkal ellátott kis faszerkezetű toronyépít­ményt képzelt el, ahogy ezt a Bohusz pecsétjével ellátott terv mutatja. A három tűhegysisakos torony utólagos rajza az elkészült, torony nélküli épület fotóján is megjelenik. Úgy tűnik, a lengyel építész takarékos, lengyel gyökerű megoldással próbált tornyot kialakítani. A Kiscelli Múzeum egy különös meredektetős, karcsú tornyos, monu­mentális templom tervét is őrzi. Nem tudjuk, ki és mikor készítette, és hogy hozható összefüggésbe a lengyel temp­lommal, szélfogójának megoldása mindenesetre hasonlóságot mutat az Árkay-féle megoldással.115 A templom végül torony nélkül, modern, népies-szecessziós stílusban épült meg, átadására 1926. július 14-én került sor. A templom tömegalakításában hasonlít a vele egyidejűleg felépülő, szintén Árkay által ter­vezett Rákócziánumhoz: a nyeregtetős hajóhoz elöl kódisállásszerű szélfogó, baloldalon torony csatlakozik, melynek felső szakasza visszaugrik. A torony csak két évvel később készült el, a II. világháborúban megsérült, ezért ma lapos gúlatető fedi. Consecratióját még ekkor, 1928-ban kérte a lelkész, de csak 1930-ban szentelték fel a Segítő Szűz Máriának.116 A templom előtti kis tér parkosításának gondolata 1938-ban merült fel.117 A felszabaduló régi kápolnát 1931-ben a budapesti görögkatolikus lelkészi hivatal kérte használatra a kőbá­nyai hívők részére, hiszen a háború előtt nemcsak katolikus lengyelek, hanem sok görögkatolikus rutén-galí­ciai munkás is dogozott az itteni téglagyárakban. A világháború idején a munkások többsége visszatért hazá­jába, a Kőbányán maradt 1000-2000 hívő viszont igényelte a misézést. Miután Serédi Jusztinián hozzájárult a kápolna használatához, a várostól kérték annak helyreállítását. A főváros azonban éveken keresztül nem tudott dönteni a helyreállítás módjáról (bővítés, sekrestye elbontása stb). A közművelődési ügyosztály azt is felve­tette, hogy inkább hősi emlékkápolna legyen belőle. Szőnyi Ottó (Központi Egyházművészeti Hivatal) egy centrális építménnyel történő bővítést javasolt, majd pár évvel később Gerevich Tibor (Műemlékek Országos Bizottsága) a sekrestye bontását ajánlotta. A későbbiekben mindkettőjük nevével találkozunk még, mivel fon­tos szerepet játszottak az építendő templomok művészeti elbírálásában. Végül 1937-1939-ben Borsos László és Balogh György tervei szerint megtörtént a helyreállítás, amelynek során a sekrestyét elbontották.118 A háború okozta károk helyreállítását követően végül csak 1947-ben kezdték használni a görögkatolikusok.119 Danek Vincze atya jogi végzettségű, széles látókörű, kiterjedt, művelt családból szár­mazó, több nyelvet beszélő lengyel pap volt - Józefowicz Maciej lengyel lelkész szíves közlése, saját kutatásai alapján A templom makettje a háromszintes torony­nyal, 1924 körül. Budapesti Mindenkor Se­gítő Szűz Mária - Lengyel személyi plébánia Fabó Beáta felvétele A templom előtt kis tér alakult ki, 1937. Http://nava.hu/id/1826204/, Magyar Szív c. film, 2012 A templombelső ma. Dobó Martina felvétele 115 Kryza-Soboltynski 2009. 7. p. A tervek a Kiscelli Múzeumban találhatók: a három tűhegysisakos tornyú rajz a lengyel építész pecsétjével, 8/3.1926-os datálással ellátva (BTM KM Égy ltsz. 67.52.19.) a majdnem kész épület fotója az utólagos rajzzal (BTM KM Égy ltsz. 67.72.4.70) és az ismeretlen szerzőtől származó terv (BTM KM Égy ltsz. 67.52.24). 116 PrL Egyk Kát 25, 3018/1928 és 3975/1930. 117 Szántay István bizottsági tag indítványa az 1939. évi költségvetés tárgyalásakor. BFL IV.1403.a 480/1938 551. p. 118 Tudományos tervdokumentáció, Farbaky Péter. BFL XV.17.e.306 2871. 119 PrL Egyk Kát 25,2052/1931. A görögkatolikusok bazilita szerzetesek idetelepítését kérték. A baziliták csak 1947-ben kerültek a főváros közelébe, Kispestre, amikor rendházat alakítottak ki kápolnával. 60 éves...2007. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom