Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Rózsadombi Krisztus Király templom 1924-1926 II. Keleti Károly utca 39. A Városmajorban lakó Árkay Aladár alkotásaként helyben, időben és építészeti megoldásában is szorosan kapcsolódik az imént bemutatott városmajori templomhoz és az építész 1920-as évekbeli templomtervezői munkásságához. A templomot az Érseki Katolikus Gimnázium építtette, vagyis intézményi kápolna volt.84 1903-ban jött létre a Budai Mária Kongregáció fiúnevelő intézete, a későbbi Budai Katolikus Konviktus (Rákóczi Kollégium, Rákócziánum). A Városmajor közelében, a Rózsadomb alján találtak helyet a leendő kollégium, iskola és kápolna épületegyüttesnek, és vásárolták meg a telket a katolikus vallásalap adományából. A kollégium és az iskola még a háború előtt megépült. A Rákócziánumot építő Sebők Imre esztergomi egyházmegyei pap Erzsébet királyné, majd II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala után a fejedelem emlékére tervezte kápolna építését. Csernoch érsek azonban nem támogatta, mert úgy vélte, hogy a budai oldalon - a lágymányosi részt kivéve - elegendő templom működik. A kollégiumi 150 fős teremkápolna helyett csak a háború után épült nagyobb templom. A városmajorihoz hasonló aszimmetrikus, nyeregtetős, oldaltornyos, de kevésbé rusztikus-népies, inkább art decóba hajló kis templomot szintén Árkay Aladár tervezte, díjazás nélkül. 1924 tavaszára az egyház 180 millió koronával rendelkezett a templomépítés céljára, és megkezdte az építkezést. A folytatásához egy év múlva a fővárostól kértek 10 millió korona segélyt.85 „Figyelemmel azon körülményre, hogy az építendő kápolna a rózsadombi lakosság lelki szükségleteit is kielégítheti, a székesfőváros lenne hivatva a terv kivitelét anyagilag támogatni, mert a tervezett kápolna a fővárosnak, mint kegyúrnak terhein könnyít.” - vélte Csernoch.86 Azonban a 193 000 pengős építési költség mindössze 5%-át vállalta a főváros, 7%-át pedig a katolikus vallásalap.87 A Szegő Árpád által kivitelezett épületet 1926 októberében szentelték fel.88 A fenntartó egyesület elnökei igen befolyásos, vezető személyiségek voltak, egyházi elnöke Mészáros János budapesti érseki helynök, világi elnöke pedig Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke.89 84 Székely 2001. 85 Az 56/1925 kgy. sz. határozat elfogadta ezt. Fővárosi Közlöny 36 (1925) 2. sz. január 16. 44. p, 3. sz. január 27. 74. p. 86 Ld. Székely 2001. 87 Nényei 2007. 9-10. p. A főváros 8800 koronával járult hozzá. 88 Magyar Építőművészet 29 (1929) 3. sz. 27. p. 89 Katolikus Lexikon, 'Rákócziánum Katolikus Gimnázium és Internátus Egyesület' szócikk. A Rákóczi Kollégium kápolnája BFLXV.19.d.2.c.49 A Rákóczi Kollégium temploma korabeli képeslapon BFLXV.19.d.2.c.48 A templombelső ma Alapfy László felvétele 1938-ban harangjáték készült a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából. A torony felső ablakai előtt körbevonultak a magyar szentek szobrai. 2000-ben rekonstruálták az erősen rongálódott szerkezetet. Alapfy László felvétele, 2020 45
