Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Zuglói ideiglenes plébániatemplom_____________________________ 1922-1923 XIV. Nagy Lajos király útja 135. (Bosnyák tér) Előzmények A 19. század utolsó évtizedében Zugló és a Városliget környékének lakossága ugrásszerűen, 10 000 fővel megnövekedett, a kerület nagy része ugyanakkor nem épült be. A Hungária körúton túli külső területet a ceglédi vasútvonal választotta el a várostól, a belvárosból a Csömöri (ma Thököly) úton lehetett elérni. A Csömöri út belefutott a régi marhahajtó útba (Hajcsár út, majd Nagy Lajos király útja), amelyen kívül, a területet átszelő Rákos-patak két oldalán feküdtek az Alsórákosi rétek. Innen nem vezettek kifelé utak, zsákterület volt, a körvasúton túl fekvő Pestújhelyre nem lehetett kocsiúton átjutni. A Csömöri út-Hajcsár út kereszteződésében kialakult, Zuglón belül viszonylag központi fekvésű tér 1901-ben kapta a Bosnyák tér elnevezést. A főváros rendelkezett itt ingatlannal (a volt Andrássy-féle telekkel). A tér tehát alkalmasnak látszott egy helyi központ, Zugló későbbi főtere kialakítására. 1911-ben a főváros élelmiszerpiacot állított fel itt.44 A domonkos rend hosszú idő után, 1903-ban telepedett vissza a fővárosba, Zuglóba a lelki ellátás nehézségeinek enyhítésére egy helybéli tanár, Drégely Dezső közreműködésével. A domonkosok az Angol utca 29. alatt laktak és miséztek, majd az Angol utca 27. alatti Drégely-házban, később a Szugló utcai iskolában tartották az istentiszteleteket.45 1905-ben alakult meg Zuglóban a Páduai Szent Antalról nevezett kápolnaegyesület. A hívek kápolna építését kérték: „...elmentünk a [...] kerületi vezetőkhöz és azt a lesújtó és arcpirító választ kellett hallanunk, hogy Zuglóban nem templom kell, hanem kaszárnya, mert az asszonyok nem kapnak cselédet.” - emlékezett vissza mintegy harminc évvel később Drégely Dezső, akkor már törvényhatósági bizottsági tag.46 1906-1907-ben a Szugló utcai iskolával szemben telket kínáltak a fővárosnak eladásra, templomépítés céljára. A Mérnöki Hivatal azonban ellenezte a megvásárlását, mert „nagyobb arányokban kell gondolkoznia az építésznek [...] csak oly nagyobb tér alkalmas templom építésére, hol egyrészt a megmaradó terület elég nagy az építmény áttekintésére, másrészt a térbe esetleg betorkoló utcákból még távolabbról is lehetséges a megszemlélés.”47 1908-ban a hercegprímás templom építését kérvényezte a fővárostól. A főváros elvben támogatta, anyagiakkal azonban nem tudott hozzájárulni (ekkor indult a főváros nagy lakás- és iskolaépítő programja). Közben az újonnan kiépülő városrészekben egyre sürgetőbbé vált a helyi templomok építésének kérdése. 1912-ben a kápolnaegyesület újra kérte a fővárostól a templom építését. A Bárczy-féle nagy szociális építőprogram befejeztével, 1913-tól a főváros évi 150 000 korona összeget engedélyezett plébániatemplomok építésére.48 A főváros a kialakítandó plébániák részére igyekezett telket biztosítani, de továbbra is a szerzetesrendek, a domonkosok, a ciszterciek és a bencések bevonásával kívánta megoldani a pasztorálást. A XI. ügyosztály a templomépítési programban első helyre tette a zuglói templom építését. Elsődleges szempontként az elegendő férőhelyet és a gazdaságosságot jelölte meg, egyszerű, tetszőleges stílusú, legfeljebb 3000 főt befogadó kültelki templomot szándékozott építeni, a szokásos művészeti szempontok figyelembevételével.49 A főváros a Bosnyák teret jelölte ki a templom helyéül, a szabályozási tervet azonban még el kellett készíteni. A tervezett új zuglói plébánia az erzsébetvárosi, a kőbányai és a terézvárosi plébániák az akkori VII. kerület külső részén fekvő területeit foglalta magába (Hungária körút- Kerepesi út-városhatár-az akkori VI. kerület felőli vasúti töltés által határolt terület). A bencés rendben az 1880-as években jött szóba először, hogy a fővárosban is iskolát tartsanak fenn. Még a század végén engedélyt kaptak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy iskolát nyissanak a Józsefvárosban. Később helyszínként felmerült Ferencváros, Kőbánya, valamint a budai ciszterci épületegyüttes helye.501912-ben a bencés apát Pesten, a VI. vagy IX. kerületben kért helyet a fővárostól a létesítendő középiskola részére. A közoktatásügyi minisztérium a VII. kerület külső részét tartotta megfelelőnek, így 1913-ban az apát kérése már kifejezetten a Bosnyák térre vonatkozott.51 A főváros a volt Andrássy-féle telek város felé eső részét - amelyet konyhakertészet céljára adott bérbe - ajánlotta fel a pannonhalmi bencés rend részére rendház, gimnázium, internátus és templom építésére azzal a feltétellel, hogy a bencés templom - egyúttal kegyúri templom - plébániatemplomként is szolgáljon a környék lakói részére. Az építési költségeket (a zuglói hívők által gyűjtött 200 000 koronán túl) és az építés lebonyolítását a főváros vállalta, a plébánia vezetése azonban a rendre hárult volna. Az eredeti, 1914-ben megkötött ingatlan-átengedési szerződés a rend 44 BFL IV1403.a 636/1911 kgy. sz. határozat. 45 Drégely Dezső felszólalása a költségvetés tárgyalásán. Fővárosi Közlöny 52 (1941) 59. sz. december 30. 1404-1405. p; Beke 2013. II. 728, 751. p. 46 Fővárosi Közlöny 51 (1940) 30. sz. július 9. 806. p. 47 BFL IV1407.b 6908/1906 -I. cs. 48 BFL IV1403.a 614/1913 kgy. sz. határozat. 49 BFL IV1407.b 8636/1907 I. cs. 50 Mészáros 1994. 11-13. p. 51 Fővárosi Közlöny 25 (1914) 45. sz. június 5. 1585-1586. p. 33
