Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A templomépítészethez kapcsolódó egyéb kérdések
A TEMPLOMÉPÍTÉSZETHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÉRDÉSEK A templomok elhelyezése, környezete A templom, a plébánia, a városháza, az iskola, a piactér, a későbbi vásárcsarnok elődje, vagyis a legjelentősebb középületek a városok kialakulásától kezdve a városközpontban álltak. A központban tér alakult ki, amely helyet adott a lakók társadalmi életének, találkozásainak. A középkortól a tér hangsúlyos, meghatározó és irányt adó építészeti elemét jelentette a templom kimagasló tornyával. A modern városfejlődés kibontakozásával ezt a kiemelt szerepét (tűztorony, ellenség észlelése, időjelző messzire hangzó harangszóval, irányjelző az érkezőknek, társadalmi élettér a templom előtt) elveszítette. A 19. században bekövetkező nagy urbanizációs robbanás eredményeként megjelentek a közösséget szolgáló egyéb épületek, köztük a már említett vásárcsarnok, a színház, a pályaudvar, vagyis a városi tömegeket kiszolgáló középületek. Budapesten a város fejlődésével a külterületeken újabb városrészek keletkeztek, melyek helyi központok kialakulását igényelték. Néhol az egyházi és a világi centrum együttesen jelenik meg: a templom mellett elöljárósági épület, iskola, vásárcsarnok vagy egyéb, a közösséget szolgáló épület áll. Ezeknek a központoknak a kialakulását a telekpolitikai kényszerhelyzet vagy a városrendezési elképzelések határozták meg.725 A templomot lehetőség szerint téren, pontosabban térben helyezték el, olykor egyéb középületek társaságában.726 A tér közepére vagy szélére kerülő szabadon álló épület vagy parkba került, vagy tervezték a környezet parkosítását. A templom előtt már nem intim, zárt tér terült el, hanem nagy, nyitott térben állt. Vagyis a templom előtti közösségépítő tér helyébe lépett a városképi szempontból megfelelő elhelyezés, tájolás igénye. A templom többnyire (forgalmas) utcára nézett, esetleg a csatlakozó fő út tengelyére települt, és hátat fordított, illetve messzebb került a környező középületektől, a közélet tereitől (pl. piac). A régi, beépített belterületeken azonban néha csak szűk utcában, zártsoros beépítéssel, alárendelt módon lehetett templomot elhelyezni. Fábián Gáspár a saját templomairól jegyezte meg a következőket: „Az egyik puszta nagy rétség szélén áll az Üllői út mellett [...], lakott területektől távol, a másik benn áll az utcasorban az emeletes házak között, sűrű lakosságú városnegyedben, a forgalmas Szondy-utcában. Nem valami városrendezési előrelátás szabta meg így ezek helyét, hanem a szükség.” Fábián jobbnak tartotta, ha a templomok beépített utcában épülnek, mert oda hamarabb betérnek az emberek, és az ott lakók kapcsolata jobb a templommal.727 Modern környezetben a tabáni templom, 1936 körül. VÁGÓ 1936.5. p. Vágó József elképzelése a modern városi környezetbe illeszkedő régi templomokról: „Városépítés! A legnagyobb, legmagasztosabbfeladat, ami egy művészt lelkesíthet. [...] Mennyi megoldatlan probléma Budapesten! Mennyi pótolhatatlan mulasztás, helyrehozhatatlan hiba. [...] A cél itt elvégre a városi együttes, a harmonikus összhatás. Az egyes épületek is ennélfogva csak oly szempontból tekintendők, hogy mennyire szolgálják az illető városkép művészi egységét [...] a Deák tér és Bazilika közti házcsoport helyett, jóval kisebb alapterületen egységes egyszerű vonalú házak volnának építendők, melyek nyugodt keretet adnának a végre láthatóvá vált Bazilika monumentális formáinak. Egy új templom a Vilmos császár-út tengelyében [...] egy tágasabb, szabályos téren, méltóan zárná le Budapest ezen egyik legszebb útvonalát VÁGÓ 1936. 10,15. p. A belvárosi plébániatemplom körüli terület rendezési elképzelése, 1936. Vágó 1936.10. p A Bazilika elképzelése modern környezetben, 1936 körül. Vágó 1936.15. p. 725 Az 1871. évi városrendezési pályázat kiírási programját a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állította össze. A tervezési szempontok között szerepelt többek között a megadott középületek elhelyezése, az FKT javaslatot tett a helyekre, amit figyelembe lehetett venni. A program templomot egyedül a terézvárosi Hunyadi téren jelölt meg. Az 1870-es években megszületett a három város szabályozási terve, mely még korszakunkban is érvényben volt és folyamatosan módosult 726 A 19-20. század fordulóján komoly elméleti irodalma volt a téren szabadon álló, illetve a térfalban elhelyezett templom problémájának. Magyarországon Palóczi Antal és Bodányi Ödön foglalkozott a kérdéssel. 727 Fábián 1934a. 97. p. Szintén saját templomainak elhelyezéséről: Fábián 1934b. 297 A bal oldalon: A Szent Imre-templom, előtte a Feneketlen-tó és a kialakulóban lévő park, 1966. FORTEPAN 115077 / Kecskés András
