Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A korábban épült templomok használata, felújítása
Fridrich Lajos (1883-1942) a Műegyetemen 1907-1914 között tanársegédként működött. 1909-től állt a főváros alkalmazásában, 1932-től műszaki főtanácsos, 1939-től tanácsnok, a magasépítési ügyosztály vezetője volt. Foglalkozott a belvárosi templom felemelésének és eltolásának kérdésével is. Tervezett kislakásos és szükséglakásos telepet, kegyúri és hivatalos célú épületeket, és a nevéhez fűződik a Mester utca 37-39. sz. alatti fővárosi bérház építése, de szívügye a templomépítés volt. 35 évet töltött a fővárosnál. Építész kollégája, Wellisch Andor így búcsúzott tőle: „ízig -vérig építész volt és köztisztviselő, aki becsülettel szolgálta a fővárost és mindig védte a közérdeket. [...] tényleg kitört a háború. És azóta, tudjuk jól, nem passzió, hanem keserves kemény munka építésznek és vezető köztisztviselőnek lenni. Hogy milyen nehéz munka, azzal tisztában van mindenki, aki tudja, mit jelent ma egy zsák cementet, egy mázsa vasat, vagy egy fuvar téglát előteremteni.” Fővárosi Közlöny 54 (1943) 56. sz. december 28.1204. p. A kép forrása: Szentmiklóssy 1930.593. p. A Veronika-kápolna az Apostol utca felől, 1914. FORTEPAN 53624/Szabó Lóránt Margit körút környéki régi templomok korszerűsítése MODERN VAGY NEOBAROKK A ferences rend az 1930-as évek elejétől fogva kapcsolatban állt a pasaréti templomukat tervező Rimanóczy Gyulával.708 A Margit körút környéki régi egyházi épületegyüttesek felújítása azonban elsősorban a műemlék-helyreállítás terén nagy tapasztaltakkal rendelkező Wälder Gyula nevéhez fűződik. A ferencesek barokk templomuk újjáépítéséhez a neobarokk ízlésvilágú építészben találták meg a megfelelő szakembert. Az országúti ferences egyházközség a külterületek ellátásának gondjával küszködött, de belterületi hívei számára is szeretett volna nagyobb helyet biztosítani. A 18. század óta használt templom már az I. világháború előtt is kicsinek bizonyult. A két világháború között a ferencesek kultúrházat, rendházat szerettek volna építeni. 1930-ban 400 kislakás építését tervezték Pogány Móric tervei alapján.709 Ugyanebben az évben felmerült a templom bővítése, ami befogadóképességének megduplázását jelentette volna. A ferencesek a várható költség (230 000 pengő) több mint felét a katolikus vallásalaptól mint kegyúrtól várták. A maradékot - amennyiben a hercegprímás engedélyezi az átcsoportosítást - a kultúrházra addig összegyűjtött 50 000 pengő és ugyanennyi hitel felvétele biztosította volna.710 A bővítésre azonban sem a gazdasági válság idején, sem később nem került sor. A válság után, 1933-ban Fábián Gáspár készítette el a Zárda (ma Römer Flóris) utcai egyemeletes rendház terveit.711 Szintén ez évben bízták meg Rimanóczy Gyulát a kultúrház megtervezésével, amelyre 190 000 pengőt szántak.712 (Az építész ekkor tervezte számukra a pasaréti templom és rendház együttesét.) Néhány évvel később felmerült, hogy a Margit körúti barokk együttes helyére új neobarokk templom épüljön. A templomépítő bizottság fővédnöke az anyagi támogatást is ígérő polgármester volt. Az egyházközség 1939-ben nyilvános pályázatot hirdetett a templom bővítési terveinek elkészítésére, az építési költséget 200 000 pengőben maximálták.713 A18 beérkező pályamunka közül az első díjas vitéz Kamarássy Jenő, a második Károlyi Antal, a harmadik pedig Cserba Dezső és Csonka Ferenc pályamunkája lett. Az első díjas terv a szentély hátrébbtolásával kereszthajót iktatott be. Az egyházközség és a ferences rend sem volt elégedett ezzel a megoldással, ezért a következő évben Wälder Gyulát bízták meg a bővítés megtervezésével. Az 1941-ben elkészült terv 1943-ban elvi építési engedélyt kapott a fővárostól. A KEH nagyon szerencsés megoldásnak tartotta az elképzelést. A templombelső a Szombathelyen, Wälder szülővárosában álló barokk székesegyház belső terét követte. Wälder az ottani dongaboltozatos, sötét hajó helyett függő kupolát tervezett, amely több fényt biztosított. A KEH (Goszleth Lajos) úgy látta, hogy az országúti ferencesek temploma a „legszebb belső térkiképzésü pesti templomunk lesz”,714 a háború azonban megakadályozta a megvalósítását. Az országúti ferences templomtól egy tizennégy stációból álló keresztút vezetett fel az Országút felett elhelyezkedő Szentsír kápolnához (budai kálváriakápolna, Veronika-kápolna), mely a törökök kiűzése után, 1690-ben épült, és a 18. század közepén bővítették. A környéket a 19-20. század fordulóján rendezték. A Zárda (ma Rómer Flóris) utcai szerpentin kiépítésekor a stációkat eltávolították. 1936-ban az országúti ferences plébánia a kápolna restaurálását kérte a fővárostól, mivel a terület rendezése során történt „kásások miatt” a csupasz alapfalak a felszínre kerültek, és a csapadék még jobban tönkretette a falakat. A főváros Wälder Gyulát bízta meg a restaurálással, a neobarokk átalakítás terveit pedig Brestyánszky Tibor készítette (1937-1940).715 A felújítás elkészült, de a kápolnát a háborúban elszenvedett sérülések miatt 1951-ben elbontották. A kápolna mellé 1935-ben tervezett ferences rendház és Szentföldi Múzeum nem valósult meg. 708 Rimanóczy Gyula feltehetően az országúti ferencesek tempóiméba járt misére. 709 A kislakások a Statisztikai kert (ma Mechwart liget) és a Zárda (ma Rómer Flóris) utca között épültek volna egy kanadai banktól származó 1 300 000 pengős kölcsönből. A hercegprímás és a kultuszminiszter hozzájárult az építkezéshez. A Budai Szent Ferenc-rend négyszáz kislakást készült építeni, de nem valósult meg. Építő Ipar - Építő Művészet 54 (1930) 1-2. sz. január 1. 6. p. 710 PrL Egyk Kát 29, 751/1931; Kát 29,1774/1932. A vallásalaptól kért 100 000 pengőből 30 000-et jóváhagytak, ezután 1932-ben még 70 000 pengőt kértek a ferencesek, de végül a rossz gazdasági helyzet miatt semmit sem kaptak. 711 BFL IV.1409.C 1394/1933-III. cs; BFL XV.17.d.329 13 373/1-ben a tervek megtalálhatók. Az építési engedély száma: 47 681/1933, 51 315/1933-III. A statikus tervező Baczó Andor volt. 712 Rimanóczy 1933-tól önálló tervezőirodát tartott fenn. Előtte Wälder irodájában is dolgozott. Horler 1962. 310-311. p; Fővárosi Közlöny 48 (1937) 20. sz. április 16. 607. p. 713 A pályázaton Lechner Jenő, Wannenmacher Fábián, Dobi Géza, Várallyay Sándor, Kotál Henrik, Szabó Lajos és Pogány Dénes, Abos Brúnó, Zsitva Tibor, Czillinger Lóránt, Schall József, Pair Egon, Schőmer Ferenc, Králik László, Körmendy Nándor és Schuszter Ferenc-Táby Ervin vett részt. A nyolctagú zsűri tagjai között szerepelt többek között Pázmándi István (az MMÉE küldötteként) és ifj. Dávid Károly (a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének küldötteként). BFL IV.1409.C 2957/39-1. cs. A templom és a rendház tudományos tervdokumentációját Farbaky Péter készítette el a História Domus felhasználásával. BFL XV. 17.e.306/975. 714 PrL KEH 247/1943. 715 Halász 1940. 22-24. p. 288
