Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
A volt Vörös Kereszt Kórházban a halottasházból alakították ki a kápolnát az I. világháború alatt. A helyszínrajz: BFL XV.16.e.251/77. Jobbra: Vasárnapi Újság 31 (1884) 42. sz. 673. p. A volt Budai Helyőrségi Kórház kápolnája, ma Budai Egészségközpont Akadémia Alapfy László felvétele A volt Budai Helyőrségi (Honvéd) Kórház helyszínrajza, Alkotás utca 25., 1937 BFL XV.16.e.251/77 A Vöröskereszt Kórház (XII. Alkotás utca-Győri út) kápolnája az I. világháború alatt a kórházi sebesültek megnövekedett száma miatt került a volt halottasház épületébe. Nyilvános volt, és emiatt külön külső bejárattal rendelkezett. Az 1920-as évek közepén Lechner Jenő készített tervet a Csörsz utcában elhelyezendő új németvölgyi plébániatemplomra (Id. felsőkrisztinavárosi templom), amely a környék híveit szolgálta volna. Ez azonban nem valósult meg, hanem a meglévő kórházkápolnát alakították át és bővítették 1924-26-ban. A főhajóban a lakosság, a mellékhajóban a betegek kaptak helyet.669 Belső festésére 1935-ben került sor, a lelkésznek és a betegeknek azonban nem tetszett Beszédes Ottó műve, amely az Isten mindentudását jelképező szemet ábrázolta.670 A háború után több évtizeden át a Sportkórház működött a területen. Ma a Testnevelési Egyetem, Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség és irodaházak kaptak itt helyett. A volt Budai Helyőrségi Kórház (1870-1872) kápolnája a XII. Alkotás utca-Királyhágó utcai telken állt a halottasház alacsony szárnyépületei között, mauzóleum szerű homlokzattal. Az 1916-ban restaurált és átalakított kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. 1933-ban megnyílt a nyilvánosság előtt, ezért oda nem illő oldalkápolnával, a hajó elején kóruskarzattal, oromzatán apró, nyitott toronnyal bővítették.671 A háborúban elpusztult épületegyüttesből a kápolna megváltozott funkcióval megmaradt mementóként. A Szent István Kórház területén a főváros eredetileg önálló, impozáns kápolnát tervezett építeni, azonban ehelyett a főépület földszintjén nyílt kápolna, amelyet 1935-ben restauráltak. A mennyezet- és falfestést szintén Leszkovszky György készítette. A terület a későbbiekben a Honvéd Kórházhoz, ma az Országos Gerincgyógyászati Központhoz tartozik. A rákosfalvai Szent Paula Szülőotthon (alapítva 1926-ban, gyakran a rákospalotai lánynevelő intézet leányanyái kerültek ide) a X. Méhes utca 4. alatt működött a fenntartó Loksay (Laksay) család lakóházával egy ingatlanon. A család 1930-ban nem kis küzdelmek árán kápolnát építtetett Sorg Antal kőbányai építőmesterrel rákosfalvai háza mellé. A rákosfalvai plébános, elsősorban paphiányra hivatkozva, erősen ellenezte a kápolna létrehozását és megáldását. Egy évvel később azonban a tulajdonos családnak sikerült a bencés és domonkos rendet megnyerni, akik misézést vállaltak itt, így a kápolna megkapta a működési engedélyt.672 669 Rosch 2013.133-134. p. 670 PrLKEH 863/1941. 671 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 672 PrL Helyn 4945/1931; BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. 280
