Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Különleges hivatású templomaink

Molnár Farkas (1897-1945) a Bauhaus­­ban eltöltött évek után, 30 évesen szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen. A Modern Építészet Nemzetközi Kongresz­­szusa (CIAM) 1928. évi megalakulása után egy évvel - az ő és Fischer József vezetésével - létrejött magyarországi csoportja. 1932. évi kiállításaikon az elmaradott magyaror­szági lakás- és szociális viszonyokat mutat­ták be; kiálltak a szociális építészet mellett, ami az akkori társadalom és a politikai közélet számára elfogadhatatlan volt. A Magyar Mérnöki Kamarából kétszer kizár­ták, majd visszavették. Egy évvel a viharos kiállítás után, 1933-tól kezdve az OTI-tól és az ELMÜ-től kapott nagyobb megbízásokat (bérházcsoport, családi házas telep, iroda­ház), de munkáinak túlnyomó részét a budai oldalon épülő lakóépületek, társashá­zak jelentették. Molnár, ahogy maga fogal­mazott, az „anyagilag függetlenné vált értel­miségi középosztály számára” tervezett. Mezei 1987; Mezei 1977; Ferkai 2011; Fáy 2000. A MÁSODIK FÁZIS Az építész 1938 áprilisában Palesztinába utazott, hogy felmérje azokat a kegyhelyeket, amelyeknek a másolatát a ferencesek szerették volna felépíteni. Az 1938. évi palesztinai tanulmányutat követően az épület alaprajzi és tömeg­alakításában is változás történt. 1939 augusztusában, majd 1941 januárjában, már az építkezés megkezdése után születtek újabb tervek. Az újabb alaprajz Molnár Farkas aláírásával I94l. január 1 S7UZMÁRIA SZÜLETÉSE 2. ANGYALI ÜDVÖZLET 3 LÁTOGATÁS. 4 ICEC. SZT. JANOS SZÜLETÉSE 5. &ETLEUEM. 6. 3ZT.jÓzs6F f SZT. CSALÁD BARLANGJA 8.KÁNA 3. TÁBOR 10 (Z- 8-9) FELETT CENACULUM Hl BETRAGE <2. AGÓNIA HS KRISZTUS BÖRTÖNE . 14 ÁDÁM KAROLNA H5. GOLGOTA 16MEGKENÉS KÖVE 1ZSZT,SIR 18 EMM AUS 19 SZ. MARIA SÍRJA 20. SZT. KERESZT MEGTALÁLÁSA. /94ÍZ.S. Az alaprajzot már nem a kápolnák karéja, hanem három koncentrikus ovális határozza meg. A belső oválist a kupolát tartó, sűrűn elhelyezett oszlopok jelzik, a második a főhajó térfala, a harmadik pedig a kápolnákat magába foglaló homlokzati fal. A körbefutó kápolnasor jóval alacsonyabb (földszintes) lett, ezáltal a köz­ponti elem, a főhajó kiszabadult és láthatóvá vált, ez lehetővé tette a központi tér erőteljesebb bevilágítását. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom